Elképesztő mennyiségű uniós pénzt kellene még lehívni

„Magyarország számára 8200 milliárd forintnyi pályázati forrás elérhető, ebből még jelen pillanatban csak 3000 milliárdot fizettünk ki, tehát jelen pillanatban még ott van 5200 milliárd forintnyi kihasználatlan forrás – mondta Essösy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a GazdaságTV–nek adott nyilatkozatában. A szakember szerint ezt az 5200 milliárd forintot a következő három évben valahogy „ki kellene fizetni, ezért jelenleg a padlássöprés állapotában vagyunk”, mivel rendkívül sok beruházó van, aki el sem kezdte a pályázati folyamatot, sok olyan kiírás lenne, amire még a közbeszerzést meg sem kezdték. „Ugyanakkor rendkívül sok jó és új pályázat jött ki, például önkormányzatoknak, iskoláknak szóló pályázatok tömkelege került kiírásra. Az iskolák számára most zárult olyan pályázat, amely délutáni képzésekről, angol nyelvoktatásról, lovas oktatásról szól, óriási volt a túljelentkezés, rendkívül sok iskola érdeklődött. Ez azt jelenti, hogy vannak jó pályázatok, olyan pályázatok, ahol a kereslet és a kínálat metszi egymást” – mondta Essösy Zsombor.

A szakember kiemelte, hogy ugyan mintegy 5 ezer milliárd forint még nincs kifizetve, lekötve ugyanakkor mintegy 2 ezer milliárd forint már le van kötve, illetve az elkövetkező néhány évben le kell kötni, míg a jövő év egyértelműen a padlássöprés, tehát a kifizetések megkezdése kell, hogy legyen. „Mind a visszamaradó, vagy innen-onnan összeszedett pár milliárdos pénzeket mindenképpen ki kell írni, el kell osztani, nem szabad bennhagyni az uniós költségvetésben. A miniszterelnök ugyan azt mondta, hogy minden fillért le fogunk hívni, hát ebben a tekintetben van még mit tenni. gyakran látjuk, hogy a kormányzat tényleg próbál mindent megtenni ennek érdekében, de azt is látjuk, hogy még túlontúl gyakran kerül homokszem a gépezetbe” – tette hozzá Essösy.

Hogyan lesz pénz egy nyertes pályázatból?

Segítség a pályázati kiírások értelmezéséhez!

Kisszótár a pályázati kiírások értelmezéséhez

A MAPI vezérigazgatója szerint többször előfordul, hogy egy-egy pályázatot hétvégére írnak ki, péntek délután jelenik meg a kiírás, de már hétfőn fel is függesztik, ami azt jelenti, hogy a pályázóknak hétvégén, vagy éppen éjszakai munkában kell elkészíteniük a pályázataikat, hogy még a hétvégén beadhassák. „Ez nyilvánvalóan nem vállalkozó, vagy pályázatbarát, túlságosan is nagy a prés mind a közreműködő szervezeteken, mind a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen, hogy ilyeneket egyáltalán meg mer tenni” – mondta Essösy.

Teljesíthetetlen feltételek

A Piac&Profit kérdésére válaszolva korábban pályázatíró cégek munkatárai egyértelműen azt válaszolták: a Fidesz-kormány első két évében nem javult az uniós források felhasználása. Jóllehet több pályázati célkitűzés született kifejezetten a kisvállalatok beruházásainak támogatására, a valóságban az érintettek nehezen jutnak pénzhez. Az önerő biztosításán túl a saját forrás igazolásának szükségszerűsége is nehézséget okoz. A beruházás idejére, valamint a fenntartási időszakra – ez kkv-k esetében 3 év – kért garanciák biztosítása sem egyszerű. Ha a pályázó bankhitelből teremti elő a szükséges önerőt, a bank az ingatlant, vagy a beruházás tárgyát jelzáloggal terheli. Ebben az esetben a támogató hatóságnak erre már nincs lehetősége. Komoly probléma, hogy a legtöbb pályázat esetében egyáltalán nincs lehetőség előleget lehívni (ebben jöhet most változás Orbán Viktor szavai szerint). Szintén nehezíti a pénzhez jutást az, hogy a vállalkozások számára nem látható mikor, milyen témában írnak ki pályázatot. Mostanában még a biztosra ígért, sőt esetleg már kiírt pályázat megvalósulására sincs garancia, a kitöltőprogram pedig akár időközben is módosulhat számtalan felesleges munkát okozva a vállalkozásoknak, pályázatíró cégeknek. A bonyolult, sok adminisztrációval járó, hektikusan megjelenő majd hirtelen bezáródó konstrukciók lehetetlenné teszik, hogy a cégek tervezzenek és maguk pályázzanak. A pályázatíró szakemberek is egyre több időt kénytelenek azzal tölteni, hogy óráról órára ellenőrzik az NFÜ honlapján megjelenő híreket. Így csak egy nagyon szűk réteg profitál a pénzekből. Pályázatíró cégek azt mondják: nyolc éve nem volt olyan, hogy a pályázat elutasításának indoka a forráshiány, mostanában viszont egyre többször előfordul.

A 2011-ben megújított, vállalkozóbarátként beharangozott pályázati rendszer a jelek szerint még nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Csekély mértékben ugyan, de javult a kkv-k szemlélete az európai uniós pályázati lehetőségeket illetően, mivel egyre több cégvezető talál a vállalkozása szempontjából érdekes pályázatot. A támogatáshoz való hozzájutás megítélése azonban elérte mélypontját, mivel egyre nehezebbnek ítélik azt a hazai vállalkozások - derül ki egy, a K&H által a kkv-k körében végzett felmérésből.

Úgy tűnik azonban, hogy a tavaly márciusban megújított pályázati rendszer nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen a megkérdezett vállalkozások továbbra is nehéznek tartják az uniós források hozzáférhetőségét. Az előző negyedévhez képest 32%-ról 39%-ra nőtt azon vállalkozások aránya, akik nehezebbnek vélik a pályázatok elérhetőségét. A mikrovállalkozások esetében ez az arány 31%-ról 40%-ra, a kisvállalkozások esetében pedig 34%-ról 40%-ra emelkedett, és kizárólag a középvállalatoknál tapasztalható javulás e tekintetben. Ezzel szorosan összefügg, hogy a cégvezetők kevesebb, mint fele (45%) tartja valószínűnek, hogy támogatáshoz juthat az elkövetkezendő egy évben, ami az eddig mért legalacsonyabb érték.

Az utolsó fillérig

Az EU-s forrásoknak az utolsó fillérig célba kell érkezniük, és ebben „semmilyen kompromisszumot nem fogadhatunk el” - hangsúlyozta Orbán Viktor még a nyár folyamán. Ehhez a miniszterelnök szerint teljesen át kell alakítani az európai uniós pénzek lehívásának rendszerét.

Maga a miniszterelnök sem pályázna ma uniós forrásra, mert, ahogy az Új Széchenyi Tervet értékelő, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által szervezett csütörtöki konferencián fogalmazott: „ma kötélidegzet kell a jelentkezéshez. Én biztosan nem tenném, mert ha azt mondanák, hogy 600 meg 900 nap múlva lesz valami abból, amit egyébként én már jól átgondoltam, megterveztem, kiszámoltam, és készen állok a végrehajtására, könnyen lehet, hogy belebolondulnék."

Orbán Viktor ezért teljesen új rendszert lát szükségesnek, de ennek felállására 2013-14-ig biztosan várni kell. Addig a mostani modell kiigazítását ígérte. Jóllehet a visszaélések magasabb kockázatával számolni kell, mégis általánossá teszik az előlegfizetést. Az elhangzottak szerint minden pályázónak automatikusan jár majd a 30 százalékos előleg a jövőben. (A konstrukció nem új, hiszen 2009-ben azért, hogy az előfinanszírozás ne okozzon megoldhatatlan problémát a cégeknek, a MAG a szerződéskötés után 15 nappal automatikusan átutalta a támogatás negyven százalékát előlegként, amennyiben az ügyfél nyilatkozott, hogy élni szeretne a lehetőséggel – szerk.)

Orbán Viktor egy körülbelül 50 milliárd forintos önerőalap felállításáról is szólt, mert mint fogalmazott, az állami szereplők és az önkormányzatok az önerő hiánya miatt sok nagy pályázattal nem tudnak elindulni, így pedig a pályázati pénzt felhasználni akaró vállalkozók nem jutnak megrendeléshez. A szükséges összeget a költségvetésben kell „összegereblyézni”.