Ma már kijelenthetjük, hogy az „internet-lufi” kidurrant, és ez meglehetősen negatív hatással volt mind a szektorba áramló befektetések mennyiségére, mind a tradicionális vállalatok internettel kapcsolatos beruházásaira, ezeknek a beruházásoknak a megítélésére.

A piacok zuhanásának alapvetően két oka volt. Egyrészt az új gazdaságra kifejezetten jellemző innovatív, új üzleti ötletek, konstrukciók túlzott számban való megjelenése, amely kielégíthetetlennek tűnő befektetési kereslettel találkozott. Ennek következtében számos olyan vállalkozás jutott pénzhez, ahol a nyereség-potenciál, a megfelelő iparági szakértelem és/vagy a vezetés kompetenciája részben vagy egészben hiányzott.
Másrészt a keresleti/kínálati egyensúly felborulása miatt a hagyományos értékelési módszerek látszólag alkalmazhatatlanná váltak a technológiai és különösen az internetes társaságok értékelésére, és egyes mutatók csillagászati magasságokba szöktek (például P/E).
Az értékelések – a tradicionális módszerekkel ellentétben – jórészt igen bizonytalan jövőbeni lehetőséghez kötődtek, a realizálható profitvárakozások helyett.
Az internetes befektetések megkérdőjeleződött eredményessége vezetett oda, hogy a tradicionális iparágakban tevékenykedő társaságok szintén elfordultak a webes technológiáktól, információtechnológiai (IT) költéseiket visszafogták, és internetes stratégiájuk kialakításánál is jóval óvatosabban, megfontoltabban próbáltak eljárni.

Az uralkodó negatív szemlélet mellett a visszafogottabb költés egy másik – hazánkban is fellelhető – oka az lehet, hogy a vállalatok összezavarodtak a közelmúltban történt szélsőséges események miatt, és jelenleg nem látnak tisztán az e-business-szel kapcsolatban.

Amíg az Egyesült Államokban a visszafogottabb IT-költést részben az okozza, hogy a vállalatok nagy része rendelkezik a számára elsődlegesen fontos webes alkalmazásokkal, és nincs rákényszerítve, hogy ezeket a megoldásokat lecserélje, addig Magyarországon egészen más a helyzet. Hazánkban a vállalatok jelentős része még webes jelenléttel sem rendelkezik, így motivált maradt az ilyen irányú fejlesztésekre.

További befolyásoló tényező, hogy az IT, illetve internetes beruházások szorosan kapcsolódnak a gazdasági ciklushoz. A gazdaság lassuló növekedésének köszönhetően számos vállalat visszafogta e-business kezdeményezéseit, és olyan beruházásokat keresett, ahol gyors és tisztán látható a megtérülés. A gazdasági fellendülés alatt a vállalkozások az infrastruktúra kiépítésére, fejlesztésére költenek, amíg nehezebb időkben az alkalmazások kidolgozása a cél.

Habár a jelenlegi lassuló gazdasági növekedés és az egyre élesedő verseny a vállalatok többségét a költségek visszafogására ösztönzi, a vásárlók megnövekedett elvárásai kikényszerítik az internetes fejlesztéseket. Külföldön jól bevált és hazánkban is egyre inkább alkalmazott a mondás, hogy a vásárló az első. Így van ez az internetes beruházások tekintetében is. Ez nemzetközi viszonylatban összetett ügyfélkapcsolat menedzsment (CRM) projektek megvalósítását, itthon sok esetben első lépésként egy honlap létrehozását, vagy a már létező honlap felújítását jelenti. Az internet-használók és az online vásárlók száma tagadhatatlanul egyre nő.

Magyarországon a tényleges internetes vásárlások volumene még talán elenyésző, de az internet által befolyásolt vásárlások száma már egyre tekintélyesebb. Részben ennek köszönhető, hogy egyre több hazai vállalat használ ügyfélkapcsolatot támogató modulokat, legyen az akár a call center, akár egy internetes megoldás.

Szintén a GKI felmérése, hogy közép- és nagyvállalati körben az internetes megoldások legerőteljesebb növekedését az értékesítés és a marketing, továbbá az ügyfélkapcsolatok és a tájékoztatás terén prognosztizálják a vállalatok. Ezen vállalatok 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vevőivel elektronikus csatornán keresztül (is) érintkezik, míg további 38 százalékuk tervezi bevezetni a technikát a következő 1-2 évben. Az internet ügyfélkapcsolatokkal, tájékoztatással, adattovábbítással kapcsolatos használata az utazási irodáknál is várhatóan növekedni fog.
A bankoknál szintén a tájékoztatás, az ügyfélkapcsolatok, a marketing és az értékesítés területén várható a legjelentősebb növekedés. A válaszadó bankok harmada tervezi vevő- és ügyfélkapcsolatai javítása érdekében az elektronikus megoldások bevezetését. Ugyanilyen arányban tervezik az online rendelés, az adminisztráció és a marketing alkalmazását is.


A nemzetközi és a magyar helyzet között markáns különbség még, hogy a magyar piaci szereplőknek jelentősen alacsonyabb az internetes fejlettségi szintje. Az Egyesült Államokban a közepes és nagyvállalatok 90-96 százaléka rendelkezik honlappal és ezek a számok az év végére várhatóan 97-98 százalékra nőnek. Magyarországon a GKI felmérése szerint a közepes és nagyvállalatok mindössze 51 százaléka van jelen a weben, ami jelentős lemaradást jelent. Továbbá nálunk a honlapok egy része már bizonyos szempontból – technológia, funkcionalitás, design – elavultnak tekinthető. Tapasztalataink szerint a vállalatok a jellemzően vállalati fókuszú megjelenést fokozatosan ügyfélcentrikussá alakítják, hisz az internetes jelenlét ma már nélkülözhetetlen az ügyfelek, az üzleti partnerek és a nyilvánosság szempontjából egyaránt.
A fejlettségi szintbeli különbségre példaként a bankokat hozhatnánk fel, akik – a GKI felmérése szerint – úgy ítélik meg, hogy jelenleg kevéssé tudják kihasználni az internet nyújtotta lehetőségeket. A +100 és –100 között mozgó egyenleg értéke ebben az esetben –40 volt. Ez jelzi, hogy még a magyar viszonylatban fejlettnek mondható banki szereplőknek is fejlődniük kell, a többieknek még inkább.

Igaz, hogy a webes megoldásokkal szemben jelenleg tapasztalható nemzetközi szintű negatív szemlélet a magyar szereplőket sem hagyta érintetlenül, az internetes fejlesztések mégis egyre jelentősebb súllyal szerepelnek a gazdasági és közigazgatási szervezetek költségvetésében. Számos vállalat felismerte, hogy az e-business fejlesztéseknél nem a megvalósítás gyorsasága a döntő, hanem a beruházás értékteremtő képessége és annak időzítése.

A GKI felmérése szerint a közép- és nagyvállalatoknál 2001-ben várhatóan tovább nő az információ technológiára és az internetes üzletfejlesztésre fordított beruházások összege és az internet lehetőségeinek jövőbeli kihasználásával kapcsolatban is optimisták lehetünk.
Ugyanez jellemző a kereskedelmi szálláshelyek, utazási irodák, utazásszervezők, valamint a közlekedési társaságokra is. A pénzügyi szolgáltatók internet-használati indexének értéke 2001. I. negyedévében 9,4 pontos emelkedést mutat, ami szintén optimista várakozásokat takar. A kereskedelmi vállalkozások felmérése is az iparág növekvő optimizmusát tükrözi.
A vizsgált gazdasági szektorok egészét reprezentáló GKI-Webigen szerinti internet-gazdasági indexe pozitív, ami azt jelenti, hogy az internethasználat terjedni fog.