2.           Gyakran furcsa, magyartalan mondatok szerepelnek a levélben – mintha egy fordítóprogrammal készült volna.

3.           A levélben általában szerepel egy ügyvéd vagy ügyvédi iroda neve – a legegyszerűbb ilyenkor a csatolmány megnyitása előtt megkeresni az irodát, hogy valóban tőlük érkezett-e a felszólítás, vagy legalább az iroda honlapján rákeresni a levelet aláíró szemény nevére, ugyanis az esetek túlnyomó részében a levelet aláíró ügyvéd egy kitalált személy.

Hogyan előzzük meg a kibertámadásokat?

„Van néhány nyilvánvalónak tűnő lépés, amit a napi rutin vagy munkaterhelés miatt nem mindig tartunk be – és általában ezt használják ki ezek a zsarolóvírusok vagy kártékony email-ek.” – mondja Bartal Iván ügyvéd. Melyek ezek a lépések?

•             Címzett és feladó ellenőrzése: Nézzük meg, hogy a feladó címe valós és hivatalos-e. Egyértelmű a helyzet, ha a feladó e-mail címe nem egyezik annak a cégnek a domain nevével, amelynek képviseletében a levelet állítása szerint küldte.

•             Helyesírás és stílus: Az e-mailben előforduló hibák, furcsa megfogalmazások és sürgető hangnem mind intő jelek. A perrel vagy büntetéssel való fenyegetés tipikus példa erre. De a nem várt kommunikáció bankoktól, szolgáltatóktól vagy ismeretlen forrásokból szintén gyanús lehet.