Ez nyilvánvalóan a bérekre is nyomást helyez, bár februárban a nominális bérdinamika mérséklődött. A januári 10,4 százalékot követően az év második hónapjában a teljes gazdaságban 9,3 százalékkal emelkedtek a nominális átlagkeresetek, a vállalati szektorban ennél valamivel alacsonyabb, 9 százalékos volt az éves dinamika. A CIB Bank elemzői az év egészében 9 százalék körüli átlagbér-növekedést várnak, ami 4-5 százalék közötti reálbér-emelkedést jelent.

Hullámzó pályán az infláció, a jegybanki cél elérése idén nem reális

2025 első két hónapját a pénzromlási ütem gyorsulása jellemezte, márciusban azonban az éves fogyasztói árindex 4,7 százalékra, majd áprilisban 4,2 százalékra szelídült. A lassulásban meghatározó szerepe volt a bevezetett árrés- és ársapkáknak, illetve a világpiaci energiahordozó árak mérséklődésének.

A volatilis tételektől, adóváltozásoktól megtisztított magindexek alakulása azonban azt mutatja, hogy az árnyomás az alapfolyamatok szintjén továbbra is erős maradt.  Bár a KSH maginflációs mutatója a februári 6,2-ről márciusban 5,7 százalékra, majd áprilisban 5 százalékra süllyedt, ez a szint továbbra is jócskán meghaladja az MNB 3 százalékos célja körüli toleranciasáv 4 százalékos felső szélét. Az év további részében 3,9-4,5 százalék között ingadozhat az éves árindex, éves átlagban 4.5 százalékos pénzromlási ütem várható a tavalyi 3,7 százalékot követően.