Az eszkalálódó vámháború hazai inflációra gyakorolt tényleges hatása több ellentétes irányú folyamat eredője, összességében azonban rövid távon a dezinflációs tényezők lehetnek túlsúlyban. A gyengébb kereslet dezinflációs hatású lehet, ugyanígy árleszorító hatással járhat, ha az USA piacáról kiszoruló export egy része esetleg Európába irányul át. Az EU potenciális válaszlépései ellenben emelhetik az inflációs rátát. A forint gyenge/gyengülő árfolyama felfele mutató kockázatot, a globális lassulás miatt az energiahordozók potenciálisan alacsonyabb világpiaci ára lefele mutató kockázatot jelent. Az inflációs cél elérése időben kitolódott, számításaink szerint legkorábban 2026-ban süllyedhet újra az infláció a jegybank 2-4 százalék közötti toleranciatartományába.
Legkorábban ősszel mérséklődhet az alapkamat, 400 forint felett ragad az euróárfolyam
Az MNB Monetáris Tanácsa legutóbb tavaly szeptemberben mérsékelte 25 bázisponttal az irányadó rátát, amely 2024 októbere óta 6,5 százalékon áll. A romló hazai inflációs kilátások, a forintban denominált eszközök sérülékenysége és a változó külső környezet drasztikusan beszűkítette a jegybank mozgásterét. A 2025-ös kilátásokat jellemző historikusan is magas bizonytalanság, az inflációs cél elérésének időbeli kitolódása, a gyengén horgonyzott és magasan álló inflációs várakozások rövid távon nem teszik lehetővé az irányadó kamat mérséklését. Emellett az új jegybanki vezetés számára – különösen az első időszakban – kiemelten fontos feladat a hitelesség felépítése, ami erős pótlólagos indok a rendkívül prudens monetáris politika fenntartásához.
