Trippon Mariann szerint a kereskedelempolitikai feszültségek direkt és indirekt csatornákon keresztül rontják a hazai gazdaság külső keresleti környezetét, ami negatívan érinti az ipari és exportteljesítményt. A kis súlyú mezőgazdaság és építőipar nem lesz képes érdemi növekedési hozzájárulásra, így termelési oldalon ebben az évben is a szolgáltatások jelentik az egyetlen motort. A GDP felhasználási oldalán a lakossági fogyasztás jelenti a biztos pontot, a beruházások idén is visszaeshetnek, és a nettó export sem lesz képes nagy mértékű növekedési hozzájárulásra.
A beruházási volumen idén 2 százalékot közelítő mértékben zsugorodhat. A már korábban is jelen lévő okok mellett (gyenge kereslet, korábbi költségsokkok hatása, EU-források és költségvetési mozgástér hiánya) az amerikai adminisztráció kereskedelempolitikai lépései által okozott extrém bizonytalanság egyébként tervezett beruházások elhalasztását, felfüggesztését, törlését eredményezheti. A stabil munkaerőpiac, a reálkeresetek folytatódó emelkedése, a háztartások erős mérlegpozíciója és a választások előtti költségvetési intézkedések viszont támaszt nyújtanak a lakossági fogyasztásnak, amely 2025-ben reálértelemben 3,7 százalékkal nőhet.
Stabil munkaerőpiac, magas bérdinamika
Pozitívumként megállapítható, hogy a lanyha konjunktúra ellenére a munkaerőpiac meglehetősen ellenálló maradt. A munkanélküliségi ráta a tavaly nyári-őszi hónapokat jellemző, 4,5 százalék feletti szintről az első negyedévben 4,3 százalékig süllyedt. A vállalati szektorban továbbra is jellemző a munkaerő „felhalmozása”. A következő hónapok fő kérdése, hogy a globális vámháború mennyire veti vissza – elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykedő – cégek keresletét, és ez mennyiben hat vissza a foglalkoztatottságra. Alapvetően azonban a kereskedelmi feszültségek eszkalálódását a hazai munkaerőpiac erős pozícióból várta. A munkanélküliségi ráta azonban a második-harmadik negyedévben újra 4,5 százalék fölé kúszhat.
