A vámjogszabályok keretét adó Uniós Vámkódex szerint a gazdálkodók vámügyeiknek intézésére vámjogi képviselőt vehetnek igénybe. A képviselő személyét illetően nem lehet bárki vámjogi képviselő, a jogszabály általános feltételt is meghatároz, illetve egyes eljárástípusoknál szűkebb személyi kör került meghatározásra.
A jogalkotó szándéka a vámjogi képviselő alkalmazásával egyértelműen az volt, hogy az eljárások során képviselőként olyan személyek járjanak el, akik rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a vámjogszabályok területén.
A vámjogi képviseletnek két formája ismert: a közvetlen és a közvetett vámjogi képviselő. Ahogy a fentiekben említettem, minden vámigazgatási ügyben vámjogi képviselő jár el, ezért a feleknek a képviselet során meg kell állapodniuk abban, hogy a kétfajta képviseleti forma közül melyiket fogják alkalmazni, és ennek tényét a hatóság felé is be kell jelenteni.
A közvetlen vámjogi képviselő az eljárás során az ügyfele nevében és érdekében jár el. Ez a forma jogi tartalmát illetően megegyezik az adó- és közigazgatási eljárások általános képviseleti formáival.A közvetett vámjogi képviselet azonban egyedi képviseleti forma, amely kizárólag a vámeljárásokban alkalmazható. Lényege, hogy a vámjogi képviselő a képviselet ellátása során saját nevében, de ügyfele érdekében jár el.
Egy export-import folyamat során ez azt jelenti, hogy az importőr és exportőr személye nem változik, ugyanakkor a vámhatóság előtt a képviselő szerez jogokat és őt terhelik a kötelezettségek is. Ezen kötelezettségek között van az import során felmerülő vámteher (importáfa és vám) megfizetése is. A közvetett vámjogi képviselet esetében a vámszolgáltatást nyújtó nem csak a vámszakmai ismereteket igénylő feladatokat veszi át az importőrtől, hanem a teljes vámeljárással együtt járó kockázatokat, köztük a legnagyobbat, a vámteher megfizetésével együtt járó kockázatot is.
A mai modern vámtechnológiában a hangsúly áthelyeződik a vámkezelés időpontjában elvégzett, klasszikus értelemben vett vámellenőrzésről a vámkezelést követő utóellenőrzésekre.Közvetett vámjogi képviselet esetén az utóellenőrzést a vámszolgáltatást nyújtó képviselőnél végzi a hatóság. Amennyiben pótlólagos vámteher kiszabása válik szükségessé, úgy az a képviselő részére történik meg, illetve a befizetési kötelezettség is őt terheli.
A két vámjogi képviseleti forma tartami elemeiből látható, hogy eltérő kockázatokkal kell számolni a vámszolgáltatások piacán. A közvetett vámjogi képviselet a legmagasabb szintű kockázattal járó tevékenység a szolgáltató vonatkozásában. Ebből adódóan a közvetett vámjogi képviselet mint szolgáltatás díja magasabb, mint a normál képviseleti formáé.
A közvetett vámjogi képviselet legnagyobb vonzereje, hogy lehetővé teszi azon konstrukció alkalmazását, amelyben a levonásba helyezhető importáfát a vámkezelés során nem kell megfizetni. Ez a megoldás az importőrök számára számottevő előnyt eredményez, ezért készek akár jelentős összeggel többet fizetni ezért a szolgáltatásért, mint a normál képviseleti formáért.
Természetesen az importőr oldalán jelentkező pozitív elemek a szolgáltató oldalán éppen ellenkező előjellel szerepelnek, azaz a szolgáltató jóval magasabb kockázatot vállal, és a vámteherfizetési kötelezettség címzettjévé válik.
A piac törvényszerűségének köszönhetően fokozatosan csökken a közvetett szolgáltatás díja azért, mert a vámszolgáltatók – amennyiben talpon akarnak maradni – kénytelenek a magasabb kockázatú szolgáltatást nyújtani.
Az importőrnek elemi érdeke, hogy a ma alkalmazható legmodernebb és leggazdaságosabb vámkezelési formát válassza, ami megítélésem szerint a közvetett vámjogi képviselettel érhető el.
Az importáru vámkezelése akkor versenyképes, ha a levonható importáfát nem kell befizetni, a vámkezeléssel járó adminisztráció ideje a minimumra csökken, valamint a vámkezelés a gazdálkodó vagy a szolgáltató által megválasztott helyen (telephelyen),vámhatósági jelenlét nélkül történik.
