Egy EU-s rendelet értelmében előírás, hogy a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékét a lakóingatlanoknál minden harmadik évben felül kell vizsgálni. Az MNB ajánlása is egybehangzik ezzel az előírással a pénzügyi szervezetek ingatlanokkal összefüggő kockázatainak kezelésére. A bankok az ingatlanok értékét statisztikai alapon rendszeresen felülvizsgálják, viszont a gyakorlatban elvétve van csak példa arra, hogy az egyes ingatlanok esetében ismételten vagy szúrópróbaszerűen értékbecslést végezzenek, aminek költségét a tulajdonos viselné.
Minden hitelszerződés tartalmazza azonban, hogy amennyiben a hitelintézet tudomására jut, hogy az ingatlan értéke az átlagos piaci árhoz viszonyítva jelentősen csökkenhetett, és emiatt a hitelbiztosítéki érték ismételt helyszíni megállapítása válik szükségessé, az adós köteles biztosítani a helyszíni szemle lehetőségét és állni annak díját is.