Magyarország nem áll túl jól az itthon gyártott autók keresletében, ugyanakkor a következő években jelentős kapacitásbővülés valósul majd meg: a BYD új üzeme 2026 tavasán indulhat be, ahol kezdetben évi 150 ezer, később 300 ezer autót gurulhat le a gyártósorokról (a beruházás értéke mintegy 4 milliárd euró). A szegedi BYD-gyár indulása azért is hozhat jelentős változást, mivel két népszerű kínai modell, a Dolphin és az Atto 3 is megjelenik a hazai palettán. 

A BMW debreceni gyára bár az induláskor 80–90 ezer járművel tervez, de 150 ezer darabos kapacitásra készül néhány éven belül (a beruházás értéke 2 milliárd euró). Az itt gyártani tervezett BMW i3 iránt élénk kereslet mutatkozik, a megrendelések már 2026 végéig lekötötték a tervezett gyártókapacitás jelentős részét, ami miatt a második műszak bevezetése is napirendre került.
A kapacitásbővítés erejét jól mutatja a Mercedes 1 milliárd euró értékű fejlesztése is, amely 400 hektárra növeli a kecskeméti gyár területét. Ez a stratégiai, hosszú távú kapacitásnövelés megerősíti Magyarország szerepét a Mercedes globális termelési hálózatában. Ezzel párhuzamosan azért, hogy az új gyártósorok telepítése és az építési munkálatok zavartalanul haladhassanak, a gyár rövid távra egy műszakos munkarendre váltott. A műszakcsökkentés így operatív, átmeneti lépés, amely a bővítés megvalósítását szolgálja, és nem jelent termelésvisszafogást hosszabb távon.