Hazánkban a logisztikai szektor az éves GDP több mint 5 százalékát adja, ami akár duplája is lehetne, ha Magyarország jobban kihasználná geopolitikai adottságait. Jelenleg csak közúton évente több mint kétmillió nehéz tehergépjármű halad át az országon, és több millió tonna tranzitárut kezelnek vasúton, közúton és vízen.
„A magyar árufuvarozás számos olyan belső és külső problémával küzd évtizedek óta, amely gátja a nemzetközi versenyképességnek” – hangsúlyozza Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke szerint a tranzitforgalomban hazánk eddig csak az útdíjbevételekre épített, alig rendelkezünk olyan kiegészítő szolgáltatásokkal – például őrzött kamionparkoló, szálláshely stb. –, amelyek további forgalmat vonzanának, illetve plusz bevételeket generálnának a szolgáltatószektornak, és közvetve az államnak. Emellett, ahhoz, hogy az ország vonzó áthaladási útvonal lehessen, fejleszteni szükséges a határkeresztezési folyamatokat, mert a hosszú várakozások miatt a fuvarok egy része más útvonalakat keres. Továbbá figyelmet kell fordítani olyan további árumegállítói funkciók erősítésére, mint a záhonyi vasúti nyomtávváltásból származó lehetőségek, a budapesti repülőtér körüli e-kereskedelmi elosztóközponti fejlesztések, a tengeri konténeres forgalom regionális elosztói szerepének erősítése, vagy a V0 vasúti körgyűrű által generált forgalomvonzó képesség kihasználása.
„A kiszolgáló logisztika megteremtésére kiváló példa Hollandia, amely gazdasági kitörési lehetőséget látott a tengeri fuvarozásra épített kereskedelmi szolgáltatások folyamatos fejlesztésében. Az így létrejött kikötőhálózatuk (Rotterdam, Amsterdam) Európa legnagyobb áruforgalmát – évi a több mint 540 millió tonna – bonyolítja a TOP 10 kikötő összehasonlításában” – teszi hozzá Fülöp Zsolt.
