A képet a GKI üzleti és fogyasztói bizalmi indexei is megerősítik, a bizalom az elmúlt hónapokban megtorpant, és továbbra is jóval alacsonyabb szinten áll, mint korábbi választási időszakokban. Ez a tartós óvatosság visszafogja a hosszabb távú vállalkozói döntéseket.

A makrogazdasági adatok sem adnak egyértelmű kapaszkodót a vállalkozói döntésekhez. A KSH friss adatai szerint a magyar gazdaság 2025-ben mindössze 0,3–0,4 százalékkal bővült, a növekedés pedig elsősorban a szolgáltatásokhoz és az építőiparhoz kötődött, miközben az ipar teljesítménye visszaesett. Ez technikailag növekedés, de nem olyan mértékű és szerkezetű, amely széles körben erősítené a jövőbe vetett bizalmat. A gazdaság nem zuhan, de nem is gyorsul, és ez a „köztes állapot” a vállalkozói döntések szempontjából a legnehezebben értelmezhető.

A piac kérdése: „el tudom-e adni ennyiért?”

A bizalom csökkenése a mindennapi működésben is megjelenik. Egy vállalkozásnak áraznia kell, csakhogy ma az árazás már nem pusztán költségszámítás, hanem kockázatbecslés.

A GKI januári jelzései alapján a kép kettős. Miközben a lakosság saját pénzügyi helyzetét és rövid távú kilátásait enyhén javulónak látja, az ország gazdasági helyzetének megítélése romlott, és a nagy értékű vásárlásokra elkölthető pénz megítélése is visszaesett. Ez a kettősség a vállalkozók számára nehezen olvasható piacot jelent.