José Manuel Barroso szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén felszólalva a banki, illetve a fiskális unió kiépítését nevezte a javaslatok egyik elemének, megemlítve a szolidaritás elvének megerősítését. Jelezte azt is, hogy egyes lépések további szerződésmódosítást igényelhetnek. Olyan folyamatról van szó, amely hosszabb távon a tényleges gazdasági és pénzügyi unió teljes kiteljesedéséhez vezet - mondta Barroso, hangoztatva, hogy Herman Van Rompuy uniós elnökkel közösen olyan jelentést kívánnak a kormányfők elé terjeszteni, amely a folyamat lépéseit is tartalmazza. (Barroso és Angela Merkel is nagyon egyetértett nemrég az európai bankunió felállításának szükségességében.)
Hangsúlyozta: az euróövezeten belüli együttműködés erősítésének szükségességét az eurózónán kívüli államok is elismerik, ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy az ne vezessen megosztottsághoz a 27 tagállam között. Hozzátette, tiszteletben kell tartani az érintett tagállamok azon jogát is, hogy bizonyos szabályok érvényesítéséből kimaradhatnak. A tartós növekedés és a foglalkoztatás bővítésének összetevői szerinte a mély szerkezeti reformok, a tagországok szilárd pénzügyi háttere, továbbá nagyszabású uniós befektetések.
A legkonkrétabb javaslatok között Barroso megemlítette a nemrégiben bemutatott foglalkoztatási csomagot, az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének célzott növelését, az úgynevezett beruházási projektkötvények kibocsátását, továbbá az őszre tervezett új bankfelügyeleti és betétgarancia-előterjesztést és az uniós belső piac további egységesedését szolgáló újabb intézkedéscsomagot.
Hangsúlyozta azt is, hogy az erőfeszítések eredményessége elsősorban a tagországokon múlik majd. Ezért is kiemelten fontos szerinte a tavaly óta működő új együttműködési mechanizmus (európai szemeszter) érvényesítése a gazdaságpolitikák és nemzeti reformok összehangolására. A június 28-29-i brüsszeli csúcstalálkozón kiemelt téma lesz a 2014-2020 közötti uniós költségvetés is, amelyet Barroso kulcsfontosságúnak nevezett a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésének szempontjából.
Nicolai Halby Wammen, az európai uniós ügyek dán minisztere, a soros EU-elnökség képviselője a vitában szintén azt hangoztatta, hogy a félévzáró állam- és kormányfői értekezlet fontos döntéseket fog hozni a csúcs a növekedés és foglalkoztatás szempontjából. Mint mondta, egy átfogó csomagról tárgyalnak majd, amelynek elemei összességében milliós nagyságrendben teremthetnek munkahelyeket az EU-ban. Ami a következő keretköltségvetést illeti, Wammen megerősítette, hogy eredeti célkitűzésének megfelelően a hónap végén a dán elnökség leteszi az asztalra azt a tervezetet, amely reményeik szerint a végső megállapodás valamennyi elemét tartalmazza már. Összegszerű javaslatot azonban az elnökség nem fog tenni - tette hozzá, megerősítve azt is, hogy a cél a teljes megállapodás elérése az év végére. Az új keretköltségvetéstől az remélhető, hogy jobban megfelel az unió előtt álló mai és jövendő kihívásoknak, és nagyobb figyelmet szentel a növekedésnek és munkahelyteremtésnek - fogalmazott a dán miniszter.
Magyar javaslatok
A strasbourgi plenáris vitában felszólaló magyar képviselők közül Bokros Lajos (MDF) kijelentette: mindenki egyetért abban, hogy a gazdasági szigor mellett a növekedés élénkítésére is szükség van az unióban. Rámutatott ugyanakkor, hogy a kormányzati akciók a növekedésre csak közvetett módon tudnak hatást gyakorolni, elsősorban a megfelelő üzleti környezet megteremtésével, valamint az emberi és egyéb erőforrások fejlesztését célzó befektetésekkel. A magánszektor tud fenntartható munkahelyeket teremteni, segítve ezzel a növekedést is. A magyar képviselő úgy vélte, hogy az uniós keretköltségvetés akkor tud hozzájárulni a növekedést célzó erőfeszítésekhez, ha a forrásokat befektetésekre, valamint a versenyképességet és termelékenységet növelő kezdeményezésekre koncentrálja.
Tabajdi Csaba (MSZP) egyebek között arra emlékeztetett, hogy a 2014-től hatályos új többéves költségvetési időszakban az Európai Bizottság által javasolt számítási módszer szerint Magyarország korábbi uniós fejlesztési forrásainak egyötödét elveszítené. Azt javasolta, hogy a felzárkóztatási támogatások bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyított felső szintje mellett alsó szintet is határozzanak meg, amelynél kevesebb forráshoz egy tagállam sem juthat. Beszélt arról is, hogy "az emberek a megszorításokért számos tagállamban, így Magyarországon is az uniót teszik felelőssé. Egy új kohéziós politika vissza tudná állítani az unió iránti bizalmat, ha érdemben képes lenne ösztönözni a gazdasági növekedést, ha képes lenne új munkahelyeket teremteni" - fogalmazott.
Az EP szerdán megszavazta álláspontját a 2014-2020 közötti költségvetésről. Erről kiadott közleményében Surján László (KDNP) kiemelte, hogy a parlament "kiáll az uniós költségvetési források hatékonyabb felhasználása, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedést ösztönző beruházások támogatása mellett". Hozzátette, hogy ezek a célok csak a kohéziós politika szerepének megtartásával érhetőek el. "Mivel az unió régiói között a fejlettségbeli eltérések nagyobbak, mint valaha, a parlament hatékony és eredményes kohéziós politikát követel. Ezért a területre fordított uniós források nem csökkenhetnek, legalább a 2007-2013-as időszak szintjét meg kell őrizni" - áll a közleményben.
