9 EU-tagállamban haladta meg a fogyasztás az uniós átlagot, míg 18 ország az átlag alatti szinten fogyasztott 2024-ben. 2014-ben a legmagasabb egy főre jutó fogyasztás közel háromszorosa volt a legalacsonyabbnak, ez 2024-re kétszeresre mérséklődött. Vagyis fokozatos konvergencia figyelhető meg: a szegényebb országok fogyasztása valamelyest közeledett a gazdagabbakéhoz. Ugyanakkor nem minden ország részesült egyformán ebből a felzárkózási folyamatból.
Magyarország helyzete
2014 és 2023 között Bulgária rendelkezett a legalacsonyabb egy főre jutó fogyasztással az EU-ban. Bár a magyar AIC-érték kismértékben emelkedett (a 2023-as 70 százalékról 2024-re 72 százalékra), Bulgária ennél jóval nagyobb javulást ért el, 70 százalékról 74 százalékra ugrott ugyanezen idő alatt. Ennek eredményeképpen 2024-ben Magyarország lecsúszott a rangsor utolsó helyére, Bulgária pedig megelőzte hazánkat. Ez azt jelenti, hogy hazánk relatív leszakadása a többi tagországhoz képest érdemben felerősödött az elmúlt években.
A régió más országaihoz viszonyítva Magyarország lemaradása szembetűnő. Már a korábbi adatok is jelezték, hogy hazánk fokozatosan veszít pozíciójából. A magyar AIC-mutató hosszú távú trendje azt mutatja, hogy Magyarország évről évre csak minimálisan közeledett az EU átlagához, miközben a régió szegényebb államai dinamikusan zárkóztak fel. A 2010-es évek elején még voltak olyan országok (pl. Horvátország, Lettország, Észtország), amelyek nálunk is alacsonyabb szinten álltak az EU-átlaghoz viszonyítva. 2023-2024-re azonban mindhárom említett ország megelőzte Magyarországot. Ugyanez igaz Romániára is, amely korábban hosszú ideig mögöttünk volt, mostanra viszont jelentősen előrébb tart. Magyarország tehát nem csak az EU régi tagállamaitól, de a vele együtt vagy később csatlakozó országoktól is leszakadt.
