Az Eurostat minden évben közzéteszi az egyes országok AIC-mutatóját az EU átlagához viszonyított százalékos formában. Jelen tanulmány az Eurostat 2025. június 18-án kiadott friss adatai alapján mutatja be az AIC alakulását a 2024-es évre vonatkozóan, áttekintve az Európai Unió tagállamainak helyzetét. Az Eurostat elemzése alapján a magyar háztartások fogyasztása volt a legalacsonyabb az EU-ban. A tényleges egyéni fogyasztás (AIC) egy olyan mutató, amely a háztartások által ténylegesen elfogyasztott javak és szolgáltatások összértékét méri, figyelembe véve az egyes országok árszínvonal-különbségeit.
A mutatót a vásárlóerő-paritáson (PPS) kifejezett egy főre jutó fogyasztási kiadások alapján számítják, vagyis azt mutatja meg, hogy egy átlagos lakos mennyi terméket és szolgáltatást fogyaszt el egy évben az EU átlagához viszonyítva, az árkülönbségeket kiszűrve. Ennek köszönhetően az AIC az életszínvonal nemzetközi összehasonlítására különösen alkalmas indikátor. Fontos hangsúlyozni, hogy az AIC a háztartások anyagi jólétének közvetlen mutatója, mivel nemcsak a közvetlenül a háztartások által vásárolt javakat, hanem az állam vagy nonprofit szervezetek által nyújtott, a háztartások fogyasztását szolgáló tételeket (pl. egészségügyi ellátás, oktatás) is tartalmazza. Míg a GDP elsősorban a gazdasági teljesítmény mércéje, addig az AIC jobban tükrözi a lakosság anyagi jólétét.
A legmagasabb AIC szintet Luxemburgban mérték, ahol a fogyasztás 41 százalékkal haladta meg az EU átlagát. Luxemburgot Hollandia és Németország követte (20 százalékkal, illetve 18 százalékkal az átlag felett). Rajtuk kívül még hat további tagállam volt az EU átlag fölött, köztük például Belgium és Ausztria 12 százalékkal magasabb AIC-értékekkel. Az EU átlaga körül (nagyjából ±10 százalékos sávban) helyezkedett el több nagy tagállam, így például Olaszország és Spanyolország, valamint Ciprus, Szlovénia, Litvánia és Portugália. Az uniós rangsor alsó részén főként kelet-közép-európai országok találhatók. 2024-ben a legalacsonyabb AIC értéket Magyarországon regisztrálták (72 százalék). Magyarország előtt Bulgária és Észtország állt, mindkettő az EU-átlag 74 százalékával. Lengyelország és Csehország megközelítette a 85-90 százalékot.
