Nincs pontos statisztika arról, hány magyar jött vissza eddig Nyugat-Európából a gazdasági válság, illetve a leépítési hullám következményeként, pesszimista elemzők 25-30 ezer munkás hazatérésével számolnak. Az eddigi adatok azonban azt mutatják, hogy április végéig 1692-en igényeltek a külföldön élő magyarok közül a munkanélküli segélyhez szükséges E301-es nyomtatványt, tavaly ugyanebben az időszakban 1673 kérelem érkezett, ami nem jelent nagy növekedést - mondta érdeklődésünkre Kalmár András, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EURES menedzsere. Hozzátette: tavaly egész évben 6367 kérelmet nyújtottak be, így a válság ellenére sem tartanak a magyarok tömeges visszatérésétől. Szerintük, ha növekszik is a hazatérők száma, nem fog zavarokat okozni a munkaerőpiacon.
A munkaképes korú lakosság körülbelül 2 százaléka dolgozik külföldön, az uniós csatlakozás óta mintegy százezer magyar vállalt munkát határainkon túl. A legkedveltebb célország Nagy-Britannia, Írország, Németország és Ausztria, de tavaly sokan indultak útnak Hollandiába is. Kalmár András tájékoztatása szerint Írországból várható a legtöbb magyar érkezése, mivel most ott megugrott a munkanélküliség. De nehéz helyzetben vannak Németország keleti tartományai is - 13,9 százalék jelenleg a legrosszabb helyzetben lévő tartományban a munkanélküliségi ráta -, így innen is lehet számítani hazatérőkre.
Elsősorban a hiányszakmák területén dolgoznak a magyarok, így a betanított munkások, ipari szakmunkások, szállítmányozók, építő- és fémipari szakmunkások, vendéglátósok, hentesek, míg a magasan képzettek közül a mérnökök, informatikusok vándorolhatnak haza. A magasan kvalifikált munkaerő azonban még mindig könnyebben boldogul külföldön, hiszen a cégek igyekeznek megtartani kulcsembereiket, kivéve, ha annyira magas a fizetésük, hogy tőlük éri meg leginkább megválni. - Hallottunk olyan külföldön élő magyar közgazdászról is, aki mindössze 22 percet volt munkanélküli, mert annyira elismert volt, hogy azonnal kapott állást - jegyezte meg Kalmár András.
Külföldön munkanélküliként is könnyebb
Kalmár András úgy látja, mivel külföldön kedvezőbbek a munkanélküliségi ellátások - hosszabb ideig és több segély jár -, illetve kint még mindig könnyebben lehet új állást találni, akár egy másik ágazatban is, amíg lehet, kint maradnak a magyarok, így megjelenésük nem lesz nagymértékben érezhető a munkanélküliségi adatokban.
Az EURES menedzser szerint a visszatérőknek érdemes lehet támogatott képzésekben részt venniük, az elhelyezkedést ugyanis a földrajzi mellett az ágazati mobilitás elősegítheti. Ez az alacsonyabb iskolai végzettségűek számára jó lehetőség lehet, hiszen a hiányágazatokban továbbra is nehéz még a tanfolyamokra is jelentkezőket találni, például ipari szakmunkásokat.
Kalmár András ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben 8-10 százalékkal többen érdeklődtek a külföldi munkalehetőségek iránt. Sokan közülük utolsó esélyként tekintenek erre, és nyelvtudás, szaktudás, felkészültség nélkül akarnak külföldön szerencsét próbálni: ők azok a munkavállalók, akiket sokszor nem létező álláshelyre közvetítenek ki, vagy a nyelvismeret, illetve a helyi jogszabályokra vonatkozó ismeretek hiánya miatt nem tudják érdekeiket megfelelően érvényesíteni. A válság ellenére a magasan kvalifikáltak, diplomások is útnak indulnak, jellemzően a hiányszakmákból, hiszen ugyanazért a munkáért kint jóval magasabb bért kapnak.
Teljes cikk a HR Portálon.
