"A forint a régiós devizákkal párhuzamosan gyengült az elmúlt hetekben, így leginkább a kockázatoktól való elfordulást látjuk a folyamat mögött, mintsem valami speciálisan forintellenes akciót. A befektetők folyamatosan értékelik át a régió országainak egy-két éves, egyre kedvezőtlenebbnek tűnő növekedési kilátásait. Miután a régiós hatásokat véljük erősebbnek, így a társdevizák erősödése a forintnak is segíthet. Magyarországnak azonban a régió más országaihoz képest sokkal nagyobb problémát okoz a gyengülő deviza, a felhalmozott hatalmas devizahitel-állomány miatt." - mutat rá ma megjelent elemzésében Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
"Sokkal jelentősebb stabilizáló erőt látnánk abban, ha a kormányzat valódi reformértékű lépéseket jelentene be és azok végrehajtását szoros határidőkkel meg is kezdené. Sokszor mondtuk már, hogy nincs idő tovább várni a reformokkal, ez most hatványozottan igaz." - véli Vizkelety Péter. "Az MNB három dologra figyel alapvetően, ebből kettő (infláció és növekedés) alacsonyabb kamatszintet indokolna. A harmadik és talán a legkényesebb kérdés jelenleg a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása és a tőkeáramlások folytonossága. Itt látjuk a régió más országaihoz képest a legnagyobb eltérést. Úgy véljük, stabilitási szempontból a fájdalomküszöb közel lehet, ami a forint árfolyamát illeti, így a kamatcsökkentés lehetőségei eléggé beszűkültek. Itt is hangsúlyozzuk, hogy inkább kormányzati lépésekre lenne szükség, illetve a kormány és a jegybank együttes fellépése lehetne igazán hatásos." - tette hozzá az elemző.
Nem várható kamatemelés
"Jegybanki kamatemelésre nem számítunk, az ugyanis a Monetáris Tanács hitelességvesztését okozná. Ha lesz jegybanki intézkedés, az inkább más formában jelenhet meg. Az inflációs célt egyébként teljesíthetőnek látjuk a jelenlegi feltételek mellett is. Hogy helyes-e a meglátásunk, az a február végén publikálandó inflációs jelentésből fog kiderülni." - emelte ki a szakember.
A gyengébb árfolyam komoly versenyképességi tényező, segítheti az exportorientált vállalkozásokat a még megmaradt piacokért folyó versenyben, ugyanakkor egy túlzottan gyenge árfolyam, valamint a hirtelen devizamozgások stabilitási problémákat vetnek fel és kiszámíthatatlanságot okoznak a vállalatok és a lakosság számára egyaránt.
"Hogy milyen euróárfolyam lesz a magyar gazdaság egyensúlyi árfolyama, azt a jelenlegi, feszültségekkel teli helyzetben nehéz lenne megmondani, ám úgy véljük, hogy versenyképességi szempontból mindenképpen a korábban szinte konszenzusnak tartott 250-es szintnél gyengébb árfolyam lenne kedvező. Látva azt, hogy a jelenlegi árfolyam milyen kockázatokat hordoz magában, azt gondoljuk, hogy 250 és 300 között lehet az igazság. Ám addig el is kell jutni, először tehát a jelenlegi nehéz helyzetre kell a megfelelő válaszokat megadni, minél gyorsabban." - hangsúlyozta Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.