Különösen fontos rendbe rakni annak a magyar vállalkozói felfogásnak a beidegződését, hogy az állam pénzügyi támogatásokkal és költségátvállalásokkal mindig minden kis, közepes és nagy szereplő mögött ott áll, mint egy kényelmes biztonsági háló, mert ez jelentősen lekorlátozza az innovációra és a pénzügyi tudatosságra való hajlandóságot. A következő kormány feladata lesz, hogy a jövőben a várhatóan szűkösebb támogatási forrásokat, érdemi önrészekhez kötve sokkal kontrolláltabban rendelje valóban megvalósuló, a gazdaságélénkítést szolgáló beruházásokhoz. Az 5-7 százalékos piaci hitelforrás 3 százalékos infláció mellett a működő vállalkozások számára már kigazdálkodható lehet a likviditás finanszírozására. Emellett határozottan vissza kell szorítani azokat a konstrukciókat, ahol az eredetileg fejlesztési célú, olcsó állami hitelforrások támogatott állampapír-befektetésekbe fordulnak, mert ilyenkor az állam valójában kétszer fizet.
„Magyarországon az állam nem lehet egyszerre a piac legnagyobb forráselosztója, elszívója és irányítója. A valódi növekedési fordulathoz vissza kell adni a bankrendszer hitelezési bátorságát, a megtakarítóknak pedig a kiszámítható, hosszú távon is értelmezhető ösztönzőket. A következő kormány sikere nem azon múlik, hogy mennyi új forrást pumpál a rendszerbe, hanem azon, hogy képes-e a több mint 10 ezer milliárd forintnyi, „parkoló pályán” heverő lakossági vagyont a gazdaság vérkeringésébe, a beruházások és az öngondoskodás irányába terelni” – összegzett Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
