A fiatalabb generáció szerint ma már a vállalatokkal való személyes kapcsolatoknak óriási szerepe van abban, hogy valaki mennyire jó állást tud megszerezni. Ezért a cégeknek új kommunikációs csatornákat kell kiépíteniük, hogy biztosítani tudják a felsőoktatásban a folyamatos jelenlétet, hiszen azok tudják elhalászni a legtehetségesebbeket, amelyek vonzó munkáltatói branddel, jó vállalati hírnévvel rendelkeznek - hangzott el az AIESEC Magyarország és a Develor múlt heti konferenciáján, amelyen ismertették a legvonzóbb vállalatok felmérés eredményeit is.
A kutatás során 15 intézmény 4700 közgazdász és műszaki szakos hallgatóját kérték fel, értékeljék a cégeket többek között a vállalati kultúra, a biztonság és a szakmai előrelépés tekintetében. Mint kiderült, a fiatalok továbbra is vonzó vállalatnál szeretnének dolgozni, ám minden negyedik hallgató csak közvetlenül a záróvizsgáját követően kezdi meg az álláskeresést. A leendő munkahely kiválasztásánál a műszaki hallgatók számára fontosabb tényező a hosszú távon biztos állás, mint a közgazdász szakos hallgatók számára, de mindkét csoport egyaránt a kellemes munkahelyi légkört tartja döntő kritériumnak.
A diákok szerint a szakmai gyakorlat, a nyelvtudás és a számítógépes ismeret az, amit a vállalatok elvárnak tőlük, a cégek részéről ez többé-kevésbé így is van, ám a nyelvismeret mellett a munkatapasztalatot és a szakmai gyakorlatot emelték ki, illetve sokra értékelik azt is, ha a fiatal valamilyen tanulmányi versenyen is részt vett. A szükséges kompetenciákkal kapcsolatban a hallgatók a problémamegoldást, a rugalmasságot, a hatékony kommunikációt nevezték meg, a vállalatok viszont azt emelték ki a felmérésben, hogy a fiatalok nem tudnak strukturáltan gondolkodni, a dolgokat rendszerben és folyamatában szemlélni valamint hiányzik belőlük a csapatmunkára való képesség. A legnagyobb problémát pedig még mindig a nyelvismeret hiánya okozza. A kutatás szerint két nyelv középfokú ismeretével a közgazdászok 60 százaléka rendelkezik, míg ez az arány a műszaki hallgatók esetében csak 30 százalék.
A válság ellenére emelkedtek a fiatalok fizetési igényei és még mindig gyors előrejutási lehetőségekben gondolkodnak: a közgazdászok 80 százaléka, a műszaki hallgatók 70 százaléka szeretne a jövőben középvezető lenni és véleményük szerint ez körülbelül 4-5 év alatt elérhető.
A felmérés arra is rámutat, hogy a pályakezdők számára mely munkakörök a legnépszerűbbek vagy a legkevésbé kedveltek. A közgazdászok főleg a marketingért, a kommunikációért, a PR-ért, valamint az emberi erőforrások és a HR területért rajonganak, míg az IT szolgáltatás, a tanácsadás, a minőségbiztosítás kevésbé jelent számukra perspektívát. A műszaki szakos hallgatók körében a tervezés, a termékfejlesztés, a gyártás a sláger.
Az Audi a legkeresettebb munkahely
Az Audi 2009-ben a szakmunkásvizsgát tett fiatalok közül 35 szakmunkással, a friss diplomások közül több mint 20 új mérnökkel kötött munkaszerződést, emellett a vállalat idén 85 gyakornoki helyet hirdetett meg tíz különböző szakmában. Szoros kapcsolatot építettek ki egyebek között a Budapesti Műszaki Egyetemmel és a győri Széchenyi István Egyetemmel, ahol előadássorozatot tartanak a diákoknak, Győrben pedig létrehozták a Belső Égésű Motorok tanszéket, ahol fiatal mérnököket képeznek. A műszaki újításokkal kapcsolatos kutatási projektjeikbe rendszeresen bevonják a doktoranduszokat és az egyetemi tanárokat is - ismertette Rozman Richárd. Emellett tanulmányi versenyeket - például a Formula Studentet - szponzorálnak, évente gyárlátogatásokat rendeznek, amelyeken 1200-1400 hallgató vesz részt és folyamatosan jelen vannak az állásbörzéken valamint szakmai napokat tartanak.
A HR vezető hangsúlyozta: hosszú távú céljuk, hogy az Audi Hungária maradjon a legvonzóbb munkahely, ezért a karrierlehetőségek mellett az attraktív juttatási csomagba választható béren kívüli juttatási elemek, 13 havi fizetés, prémium-kifizetés is tartozik, illetve számos tréninget szerveznek, hogy a dolgozók szakmailag is megvalósíthassák elképzeléseiket.
Be kell vonni a diákokat a vállalat életébe
Az utóbbi években egyre több cég ismerte fel a gyakornoki programokban rejlő lehetőségeket. A szakemberek szerint ezek azért praktikusak, mert a felek így jobban megismerik egymás elvárásait, a diákok betekintést nyerhetnek a szervezet teljesítménykultúrájába, egyúttal letudhatják a szakmai gyakorlatot, segítséget kaphatnak a diplomamunka elkészítéséhez is, a cégek pedig friss tudással gyarapodnak. A gyakornoki programok azonban csak ott működnek sikeresen, ahol a vezetőknek céljuk is van vele. A vállalatoknak tehát érdeke, hogy együtt működjenek a felsőoktatási intézményekkel. Ez nemcsak az Audinál működik ilyen jól. A Magyar Telekom is több egyetemmel alakított ki partnerségi fórumot. Elsősorban a tudásmegosztás terén szeretnének nagyobb szerepet vállalni, segítve ezzel, hogy az üzleti praktikum közeledjen az akadémiai világhoz. A távközlési cégnél februártól 86 fiatal vesz részt a gyakornoki programban.
