Az intézményes jogérvényesítési mechanizmus leépülése arra ösztönzi az államokat, hogy kereskedelmi konfliktusaikat unilaterális intézkedésekkel kezeljék, például vámokat vagy egyéb szankciókat vezessenek be a gazdasági érdekeiket sértő más államokkal szemben. Ez természetesen aláássa a globális szabadkereskedelem alapelveit, és növeli a protekcionizmusra való hajlamot.

A WTO előtti vitarendezés a Fellebbviteli Testület válsága ellenére nem szűnt meg, sőt a rendszer megmentésében érdekelt szereplők – például az Európai Unió – még egy alternatív fellebbviteli fórumot is létrehozott az egymás közti kereskedelmi vitáik hatékony kezelésére.

A befektetési vitarendezés korlátozásához hasonlóan azonban itt is egyértelmű trendről beszélhetünk. A WTO Fellebbviteli Testület Trump által megkezdett bojkottját – populista elődje elleni retorikai hadjárata ellenére – a Biden-kormányzat is változatlanul fenntartotta, ahogy a Trump által bevezetett kereskedelmi vámok többségét is. Az Egyesült Államok együttműködése nélkül pedig csak idő kérdése, hogy mikor szakadnak szét végleg a globális kereskedelmet összekapcsoló liberális rend szálai.

Következtetés

„Az Egyesült Államokból kiinduló, de a világ többi részébe is továbbgyűrűző protekcionista nyomás új kihívások elé állítja a nemzetközi kereskedelmet, amely egyre inkább a fragmentáció irányába halad. Trump visszatérése felerősíti azokat a tendenciákat, amelyek már évek óta kirajzolódni látszanak: az államok szabályozási hatáskörének a globális befektetők rovására történő erősödése és a multilaterális kereskedelmi rendszer megingása. Ebben a változó környezetben a befektetők és a kereskedelmi partnerek egyaránt kénytelenek lesznek újragondolni stratégiáikat – és felkészülni a jogérvényesítés eddig nem látott kihívásaira” – zárja gondolatait Dr. Novák Zoltán, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda partnere és vitarendezési szakértője.