A USMCA eljárási korlátokat is felállított. Bizonyos kivételektől eltekintve ugyanis a befektetőknek, mielőtt nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményeznének, ki kell meríteniük minden hazai jogorvoslati lehetőséget, vagy legalábbis meg kell várniuk, hogy a hazai bírósági eljárás megindításától számítva legalább 30 hónap elteljen.
Bár a reform radikálisnak tűnik, az mégsem párhuzamok nélküli. Épp ellenkezőleg: a befektetési választottbíráskodás korlátozása ezzel egy időben az Európai Unióban is öles léptekkel haladt előre olyannyira, hogy a USMCA hatályba lépésével szinte egy időben az EU tagállamai is felmondták egymással kötött befektetésvédelmi egyezményeiket.
A WTO Fellebbviteli Testületének válsága
A Trump-éra protekcionista tendenciái azonban nemcsak a USMCA keretén belül érvényesülnek, hanem a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) kapcsolatos amerikai attitűdök révén globális szinten is megmutatkoznak. A WTO Fellebbviteli Testülete (Appellate Body), amely az államok közti kereskedelmi viták elbírálásának végső fóruma lenne, 2019 óta működésképtelen, mivel sem a Trump-, sem a Biden-adminisztráció nem nevezett ki új tagokat a testületbe. Ez a helyzet több súlyos következménnyel jár.
A Fellebbviteli Testület működésképtelensége miatt a WTO vitarendezési mechanizmusának hatékonysága súlyosan megkérdőjeleződött. A rendszer ugyanis formálisan nem szűnt meg, így nincs akadálya annak, hogy egy kereskedelmi vitát első fokon elveszítő fél az eljáró panel döntésével szemben a Fellebbviteli Testülethez fellebbezzen, és ezzel az elsőfokú döntés végrehajthatóságát elodázza. Bírák hiányában azonban az ügy soha nem jut el a másodfokú elbírálásig, így a döntés soha nem válik végrehajthatóvá.
