„Ha például a kéthetes projektnek induló külföldi munka három hónaposra nyúlik, a munkáltatók általában ezt továbbra is üzleti útnak tekintik, holott könnyen lehet, hogy a helyzetet már a kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint kellene kezelni. Mindennek súlyos következményei lehetnek" - mondja Mitrik Kornélia, a KPMG szenior adótanácsadója.

A szakértő kiemelt néhány kérdést, amit érdemes végiggondolni a külföldi munkavállalás kapcsán: szükség van-e munkavállalási engedélyre, vízumra, a célországba számlázzák-e a munkabért, aminek már adózási konzekvenciái is lehetnek, stb. Tapasztalata szerint a cégek a vízumkötelezettségnek még csak-csak eleget tesznek, de az adóvonzatokra már sokkal kisebb hangsúlyt fektetnek. A következmények azonban korántsem elhanyagolhatóak: ha egy APEH-vizsgálat alatt fény derül a szabálytalanságra, a külföldi személy magyarországi munkáját feketemunkának is minősíthetik, sőt, a szankciók között a kiutasítás is szerepelhet. Hosszabb távú következmény lehet például egy későbbi munkavállalási kérelem elutasítása is.  

Ami a legnehezebb

Rosheen Garnon, a KPMG International Executive Services nemzetközi vezetője szerint a társaságok számára a legnagyobb kockázatot a hosszabb üzleti utakhoz, vagyis a munkavállalók 30 és 180 nap közötti időszak során történő külföldi munkavégzéséhez kapcsolódó adózási kötelezettségeknek való megfelelés, társadalombiztosítási és bevándorlással összefüggő követelmények jelentik.

„Az üzleti vezetők esetleg anélkül döntenek munkavállalóik üzleti útjának meghosszabbításáról, hogy egyáltalán tudatában lennének döntésük jövedelemadót érintő, valamint társadalombiztosítási és bevándorlási vonatkozásaival. Formális nyomon követési rendszer hiányában a munkavállaló kinntartózkodása gyakran észrevétlen, amíg nem merül fel valamilyen probléma, mivel ezeknek az üzleti utaknak nincs olyan hivatalos formája, mint egy kiküldetésnek" - mondta Rosheen Garnon.