Érdekes a helyzet akkor, ha egy viszonylag új, 20-30 éves, jellegében nem különleges, ám jó állapotú, megfelelően karbantartott házról van szó. Ezeknél a vevő, ha választania kell két azonos paraméterű, azonos áron kínált tégla- és vályogház közül, nagyobb eséllyel választja a téglából készültet. Ezért a vályog épületek értéke valamivel mindig alacsonyabb lesz, mint a velük azonos paraméterű konkurenseké. Más a helyzet akkor, ha nincs versenytárs, vagyis az adott ingatlan kuriózumnak számít: ilyenkor akár kifejezetten magas árat is megadhatnak érte a vevők.

És akkor még nem beszéltünk a rossz állapotú, kistelepülésen vagy faluban lévő ingatlanokról, amelyekért legfeljebb telekárat hajlandók fizetni a vevők, akik esetleg még ebből is lealkudják a bontás és a sitt elszállításának költségeit. Ez azonban ugyanígy igaz a bontandó téglaépületekre is.

Ne fizessük ki a foglalót, amíg nem választottunk bankot

Egy ingatlan forgalmi értékét alapvetően befolyásolja, hogy a potenciális vevők kaphatnak-e rá lakáshitelt, illetve igénybe vehetik-e az elérhető otthonteremtési támogatásokat.

A lakáshitelt illetően érdekes a helyzet, ugyanis a bankok bár óvatosak a vályogból épült ingatlanok hitelezésekor, a Bankmonitor szakértőinek tapasztalata az, hogy többség nem zárkózik el ezektől az ügyletektől. Mivel azonban az egyes bankok bírálati gyakorlata, illetve a hitelezhetőség maga számos egyedi paramétertől függ, vályogház megvásárlásakor különösen fontos, hogy szerződéskötés és a foglaló kifizetése előtt keressük meg a hitelező bankot, vagy konzultáljunk egy hitelszakértővel, aki mindenben a segítségünkre lehet. Máskülönben, ha az adásvétel meghiúsul, például azért, mert végül nem ad hitelt a bank, vagy ad, de csak a szükségesnél kisebb összeget, akkor akár el is bukhatjuk a kifizetett foglalót.