Az év vége hagyományosan a költségvetések lezárásának és a következő évi bérkeretek kialakításának időszaka, a döntést azonban jelentősen befolyásolja a hazai munkaerőpiac feszes állapota. A KSH legfrissebb adatai szerint 2026 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete elérte a 740 600 forintot, ami 8,4 százalékos nominális emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset 519 900 forintra nőtt. A bruttó keresetek mediánértéke ugyanakkor 611 400 forint volt, ami arra utal, hogy a dolgozók fele ennél alacsonyabb bérkategóriába esik, felerősítve a megélhetési költségek miatti bérnyomást. Mivel a munkanélküliségi ráta továbbra is rendkívül alacsony, 4,6 százalékos szinten áll több mint 4,66 millió foglalkoztatott mellett, a cégek a toborzás és a megtartás terén is versenyképesek kell, hogy maradjanak.

A bérkeretek meghatározását nehezíti, hogy a munkavállalók jövedelmi várakozásai és a vállalatok pénzügyi lehetőségei között érdemi különbség mutatkozik. A Magyar Nemzeti Bank prognózisa szerint a versenyszférában a bruttó bérek 8,0 és 9,0 százalék közötti mértékben növekedhetnek 2027-ben, ami a 3,1 százalékra várt éves átlagos infláció mellett folyamatos reálbér-emelkedési elvárást teremt a munkavállalói oldalon. Ezzel párhuzamosan viszont a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) reprezentatív kutatása rávilágít, hogy a cégek jelentős része komoly korlátokba ütközik: a vállalkozások mintegy kétharmada csupán 4,0–6,0 százalékos általános béremelést képes biztonságosan kigazdálkodni a gazdálkodási stabilitás veszélyeztetése nélkül.