A monetáris politika a belső és külső kockázatok (például az iráni konfliktus és a nemzetközi kamatvárakozások) miatt óvatos marad. A Monetáris Tanács februári kamatvágása óta kiváró magatartást tanúsít. A szigorú monetáris környezetnek és a javuló befektetői megítélésnek köszönhetően a forint májusban négyéves csúcsra erősödött az euróval szemben. Az EGKT prognózisa szerint a forint reálértelemben vett túlértékeltsége a következő időszakban tartósan fennmaradhat, így 2026-ban 364-es, 2027-ben pedig 362-es átlagos euró-forint árfolyammal számolnak.
Mérsékelt munkaerőpiaci hatások, lassuló bérdinamika
A gazdasági kilábalás csak korlátozott hatással lesz a foglalkoztatásra. Az EGKT előrejelzése szerint a versenyszféra foglalkoztatottsága 2026-ban 0,2 százalékkal csökken, majd 2027-ben 0,4 százalékkal nő. A munkanélküliségi ráta az idei 4,5 százalékról jövőre 4,2 százalékra mérséklődik.
Bár a nominális bérdinamika lassul (idén 7,3 százalék, jövőre 6,7 százalék változás várható a versenyszféra medián bruttó bérében), a munkavállalók így is reálbér-növekedést tapasztalhatnak: a versenyszférában idén 3,7 százalékos, 2027-ben pedig 3 százalékos medián reálbér-emelkedést jelez előre a kutatóintézet.
Fiskális feszültség és euróambíciók
A növekedési kilátásokat érdemben befolyásolja a költségvetési politika mozgástere is. Az újonnan megalakult kormányzat euróbevezetési ambíciói miatt szükségessé válik a költségvetési hiány szigorúbb mérséklése. Ezt a kiigazítási folyamatot ugyanakkor jelentősen nehezítik és korlátozzák az oktatás, az egészségügy, valamint a közlekedési szektor strukturális és finanszírozási igényei.
