A bizakodók aránya különösen az 50 év felettiek és a fizikai munkát végzők körében haladja meg az országos átlagot: ebben a két szegmensben a megkérdezettek 86-87 százalék nem érzi veszélyben a munkáját. Ezzel szemben a szellemi munkát végzők és a vezető beosztásban dolgozók pesszimistábbak. Ezekben a csoportokban több mint minden negyedik munkavállaló helyettesíthetőnek érzi a munkakörét.
Szintén nem tűnnek különösebben aggodalmasnak a magyarok, amikor arról kérdezzük őket, hogy milyen időtávon szűnhet meg a munkakörük az AI miatt. A válaszadók kétharmada, 66 százaléka szerint egyáltalán nem fenyegeti a munkakörüket ez a veszély, további 16 százalék szerint pedig mindez csak több mint ötéves távlatban történhet meg. A fiatalok valamivel aggodalmasabbnak — vagy realistábbnak? — tűnnek e téren: a 16–29 éves szegmensben ugyanis csak 53 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem fog megszűnni a munkaköre az AI miatt. Érdekes módon a vezetők azok, akik inkább veszélyeztetve érzik magukat — vagy ismét csak ők azok, akiknek pontosabb rálátásuk van az AI jelentette kihívásra. Körükben 54 százalék szerint meg fog szűnni a munkahelyük az AI miatt, ezen belül is 23 százalék szerint mindez 1–2 éven belül meg fog történni. A beosztottaknak ezzel szemben csak 31 százaléka számít erre, és ezen belül 16 százalék szerint csak több mint öt év múlva következhet ez be. Hasonló kontraszt figyelhető meg a munkavégzés típusa szerinti bontásban: a szellemi munkát végzők 44 százaléka szerint megszűnhet a munkaköre, míg a fizikai munkát végzők körében csak 32 százalék ez az arány. Szektorális bontásban pedig az állami és közszolgáltatásokban dolgozók érzik magukat a leginkább biztonságban: csak 16 százalékuk érzi úgy, hogy munkakörét fenyegeti az AI.
