Egzisztenciális kihívás helyett tehát inkább fontos, de alkalmi segédeszközként tekintenek a magyar munkavállalók a mesterséges intelligenciára — legalábbis erre lehet következtetni a használati szokásokból. Az összes munkavállaló 42 százaléka használ AI-t valamilyen szinten a munkahelyén, de csak 14 százalék teszi ezt napi szinten, további 11 százalék pedig heti rendszerességgel. Az AI-használat sokkal elterjedtebb a fiatal korosztályban: a 16–29 évesek 65 százaléka használ valamilyen szinten AI-t a munkájához, míg az 50 év felettiek körében csak 30 százalék körüli ez az arány. A magas hozzáadott értékű szolgáltatószektorokban — például az informatikában, a tudományos tevékenységekben és a kommunikációs szektorban — a legelterjedtebb az AI-használat: az itt dolgozók 65 százaléka használ valamilyen szinten AI-t, ezen belül közel egyharmaduk, 32 százalékuk napi rendszerességgel. Ezzel szemben az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatószektorokban — például a vendéglátásban és a logisztikában — sokkal kevésbé elterjedt az AI-használat, mindössze 30 százalék. Az állami- és közszolgáltatásokban dolgozók 41 százalékos, az iparban és mezőgazdaságban dolgozók pedig 51 százalékos aránnyal középutasnak tekinthetők ebben az összehasonlításban.
A használati szokásokkal összhangban a magyar munkavállalók igen vegyesen értékelik, hogy valójában mekkora hatékonyságnövekedést jelent az AI a munkavégzésben. Csupán 17 százalék gondolja úgy, hogy „jelentős” hatékonyságnövekedést okoz; a leggyakoribb vélemények inkább a „kis mértékben” — 44 százalék — és a „közepes mértékben” — 35 százalék — válaszok körül koncentrálódnak. Az AI-val való elégedettség mértékében érdekes földrajzi különbségek bontakoznak ki: míg a fővárosban dolgozók 27 százaléka érez jelentős hatékonyságjavulást, addig a községekben élők körében csak 9 százalék ez az arány. Szektorális bontásban az átlagnál elégedetlenebbek az iparban, a mezőgazdaságban és az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokban dolgozók: ezekben a szektorokban csak 12–13 százalék érez jelentős hatékonyságjavulást az AI-nak köszönhetően. Érdekes paradoxon továbbá, hogy bár az idősebbek körében a legalacsonyabb a munkahelyi AI-használat elterjedtsége, mégis ők a legelégedettebbek vele. A 60 év feletti munkavállalók körében 23 százalék tulajdonít jelentős hatékonyságjavulást a mesterséges intelligenciának a fiatalabb korosztályok 15-17 százalékához képest.
