Magyarország egyre nagyobb hátrányba került a régiós és nyugat-európai országokhoz képest az egészségügyi rendszerek és különösen a gyógyszerek finanszírozását tekintve. Miközben a közép-kelet-európai térség összességében közeledik a fejlettebb uniós államokhoz, az országok fejlődése eltérő pályán mozog. Szlovénia, Lengyelország, Horvátország és Bulgária gyorsabban zárkózik fel, miközben Magyarország azt kockáztatja, hogy elveszíti korábbi, kedvező regionális pozícióját – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által rendezett konferencián.

Életévek, kiadások, GDP-arányok

Dr. Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója a nemzetközi adatokat ismertetve közölte, hogy a GDP-arányos egészségügyi közkiadások az EU4-államok (Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország) 8,17 százalékos szintjétől bőven elmarad a közép-kelet-európai régió országaira jellemző közel 5,5 százalékos arány, ráadásul Magyarországon ez az érték 5 százalék.

Önmagában a gazdasági növekedés nem elegendő az egészségügyi felzárkózáshoz: a tudatos szakpolitika és a hosszú távú egészségügyi befektetések döntik el, hogy egy ország mennyire képes javítani a lakosság életkilátásait. Jó példaként említette Szalóki Katalin Szlovéniát, ahol célzott reformokkal sikerült közelíteni a nyugat-európai szinthez. A nemzetközi adatokat ismertetve elmondta, hogy az EU4-országokban a várható élettartam 83 év körül alakul, Szlovéniában 82 év, a régiós átlag 78 év, míg Magyarországon csupán 77 év. Ezek a számok is bizonyítják, hogy az egészségügyi ráfordítások és az ellátórendszer teljesítménye és fejlettsége közvetlenül megjelenik a lakosság életkilátásaiban.