Tavaly az európai emberek 9 százaléka nem tudta a szükséges hőfokra felfűteni a lakását, a legmagasabb ez az arány Bulgáriában és Görögországban volt, ahol majdnem minden ötödik állampolgárt érintett ez a probléma. Magyarországon 6 százalék volt az arány, ami a kontinensen a középmezőnyben volt, a másik véglet pedig a finn, a szlovén és a lengyel 3 százalék körüli érték.
A felmérés szerint az elmúlt öt évben Európában az emberek 6 százaléka számolt be valamilyen lakhatással kapcsolatos diszkriminációról, ami jelenthette az ingatlan eladás vagy kiadás megtagadását valamilyen okból. A legmagasabb az arány Spanyolországban, Szlovéniában és Franciaországban volt (8-9 százalék), miközben Magyarországon mindössze az emberek 0,7 százalék-a számolt be ilyen helyzetről, ami Horvátország után a második legalacsonyabb arány volt. A diszkriminációban jellemzően társadalmi hatások mutatkozhatnak meg, Spanyolország és Franciaország esetében például a bevándorló népesség magas arányát tükrözhetik ezek a számok, míg a szlovén társadalom hagyományosan zárt lehet. Emellett egyértelmű a szegénységi szinttel való összefüggés.
Az Eurostat azt is vizsgálta, hogy az európai háztartások mennyi üvegházhatású gázt bocsátottak ki, a legmagasabb ez az érték Luxemburgban volt fejenként 1257 kilogrammal, míg a legalacsonyabb Svédországban, ahol mindössze 29 kilogrammot tett ki 2023-ban. Az EU-s átlag 607 kilogramm volt. Magyarországon 700 kilogramm alá csökkent ez a kibocsátás, ami a régiós országok között még mindig a második legmagasabb Lengyelország mögött. Szlovákiában például az 500 kilogrammot sem éri el átlagosan fejenként a károsanyag-kibocsátás, míg Romániában alig haladja meg a 300 kilogrammot. Az utóbbi 10-15 évben minden közép-kelet-európai országban érezhetően csökkent az arány a megújuló energiaforrások (napelemek, hőszivattyúk) elterjedésével.
