Egy európai lakosra átlagosan 1,7 szoba jutott 2024-ben, ezen belül Máltán 2,2 szoba, Szlovákiában pedig 1,1 szoba az átlag, ezek a szélsőértékek. Magyarország a kontinens középmezőnyében helyezkedik el, itthon a hivatalos statisztika szerint 1,6 szoba jutott átlagosan egy emberre. A fentiekkel összefüggésben Szlovákiában a legnagyobb egy átlagos háztartás, több mint 3 ember élt egy fedél alatt, a másik véglet Litvánia, ahol a két főt sem érte el az átlagos háztartás mérete. Magyarország ebben a mutatóban is átlagosnak mondható, 2,3 fővel háztartásonként.

2024-ben 17 százalék volt azok aránya Európában, akik túlzsúfolt háztartásokban élnek, hosszabb távon azonban javulás figyelhető meg ezen a téren, hiszen 2010-ben még 19 százalék felett volt az arány. Magyarországon még látványosabb a javulás, hiszen a 2010-es 47 százalékról 15 százalék alá csökkent azoknak az aránya, akik túlzsúfolt háztartásban élnek. A csökkenés jelentős részben 2017-ről 2018-ra történt, amikor megfeleződött az arány, ebben lehetett módszertani változás is, de a jelenlegi érték alapján Magyarországon az európai átlaghoz képest kisebb probléma a túlzsúfoltság.

A két véglet amúgy Románia 41 százalékkal és Hollandia 5 százalékkal. Közben az Eurostat adatai szerint minden harmadik ember úgynevezett „alullakott” ingatlanban él, ők nagyobb lakásban laknak, mint amekkorára igényük lenne. Magyarországon ez az arány 26,1 százalék, ami szintén 2017-18-ban emelkedett jelentősen, ami az előbb említett módszertani váltásra utalhat. Jellemzően egyébként ilyen alullakott szituáció akkor állhat elő, ha például a gyermekek felnőnek és a szülők maradnak egy indokolatlanul nagy ingatlanban. Érdekesség, hogy Cipruson a lakosság 70 százaléka van ilyen helyzetben.