A tárcavezető szerint a 4,5 százalákos minimálbér-emeléssel az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer bevezetésével nem ér senkit sem veszteség. A kormány azt is javasolja, hogy a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma legalább 3,4 százalékkal, 92.500 forintra emelkedjen, illetve, hogy az OÉT a vállalkozási szférának a bruttó kereseteknek a prognosztizált inflációt meghaladó, legalább 5 százalékos növelését ajánlja 2011-ben. Matolcsy György kiemelte, hogy a megnevezett számok az emelés alsó, minimális szintjeit jelentik.
A 2013-15 közötti időszakra évi 1000 milliárd forinttal nőhet az államháztartás bevétele, míg kiadási oldala 600-800 milliárd forinttal csökkenhet, többek között az adósságszolgálat, a PPP-programokkal kapcsolatos kiadások és az állam működési költségeinek zsugorodása következtében - mondta Matolcsy György. A bevételi oldal alapvetően a foglalkoztatás bővítésének köszönhetően emelkedhet Matolcsy György szerint, aki elmondta, hogy a kormány 2015-ig 400 ezer új adózó munkahely létrejöttével számol. A nemzetgazdasági miniszter megerősítette, hogy "a talpraállás költségvetése" - a 2011-es büdzsé - tervezésekor három sarokszámmal kalkulál a kormány: egy már érzékelhető, 3 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos, csökkenő pályát jelentő inflációval, valamint az államadósság mérséklődésével - ez utóbbinál konkrét számot nem említett a miniszter.
Biztos az a 3 százalék?
A munkavállalói oldal ugyanakkor nem tartja megalapozottnak a kormány jövő évre vonatkozó, 3 százalékos gazdasági növekedési előrejelzését, a munkaadók szerint pedig hosszabb távon növelni kellene a gazdaságélénkítésre szánt forrásokat. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, a munkavállalói oldal szóvivője hangsúlyozta: "aggódnak", hogy a 3 százalékos gazdasági növekedési előrejelzés megalapozott-e. Szerinte a fenntartható növekedésnek a belső fogyasztás beindulása is feltétele, nemcsak a külső gazdasági környezet javulása.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a magyar költségvetésnek továbbra is strukturális problémája a jóléti kiadások magas, 60 százalék feletti aránya, amelyet éppen ezért csökkenteni kell. Hosszabb távon növelni szükséges a gazdaságélénkítésre szánt forrásokat - emelte ki.
