A kivitelezési idők – normális piaci működés során tapasztalt – összességében viszonylag csekély változásában döntő szerepe lehetett annak, hogy e negyedszázad sem törte meg a téglaépítés hegemóniáját. 2000-ben a lakóépületek 85 százaléka épült téglából és bár ez az arány az évek során egyszer 91 százalékra is felugrott, a legkisebb, 2023-ban regisztrál értéke is megközelítette a 82 százalékot. E mellett az egyéb technológiák változó, de nem túl jelentős szerepet kaptak. A beton falazóelemek ezen időszak alatt egyértelműen visszaszorultak (4,3 százalék → 2,1 százalék), míg a vályog lényegében el is tűnt (1,7 százalék → 0 százalék). A statisztikában csak 2004-óta szereplő, hőszigetelt zsaluzatba öntött falak sem futottak be nagy karriert (2,0 százalék → 0,7 százalék). Az ugyanattól az évtől jegyzett előregyártott teherhordó vázszerkezet ehhez képest komoly sikert ért el (0,7 százalék → 4,7 százalék). Ugyancsak előre tört valamelyest a már 2000-ben is alkalmazott helyszínen készült vázszerkezet (0,4 százalék → 2,5 százalék).
Talán az lakóházak energiagazdálkodásával kapcsolatos közgondolkodás változott a legdinamikusabban ezekben az évtizedekben. Erre utal például a vezetékes gázellátásba bekapcsolt lakások aránya. Ez a 2000-ben még csak 77 százalékos mutató már 2003-ban meghaladta a 90 százalékot, majd a 2009-es csúcsáról (93 százalék) előbb lassan csökkent a 2020-as 80 százalékig, azt követően pedig szinte zuhant a tavalyi 57 százalékra.
