Merre vezethet út a gödörből ... felfelé is lefelé is …

A 2021-es bérnövekedés, az egyes szakmák körére érvényes bértámogatások, a nyugdíjkorrekciók, 13 havi nyugdíj és egyéb kedvezmények komoly mértékű jövedelememelkedést jelentettek és ez érezhető volt a fogyasztás és a lakossági megtakarítások emelkedésében. Előző az alacsony, utóbbi folyamat a magas jövedelműek körében mutatkozott. A választási ciklusokkal együtt járó lakossági jövedelemnövelés - a gyermekes családok Szja visszatérítésével, a 25 éven aluliak adómenteségével, a 13 havi nyugdíj teljes összegének kifizetésével, több foglalkozás-szakma régóta elmaradt „rendkívüli” béremelésével - 2022 első hónapjaitól további nagymértékű jövedelemkiáramlást jelentett, bizonytalanná téve a későbbi költségvetési hiány elfogadható mértékét.

2021-ben az átlagos reálkereset 3,5 százalékkal, a nyugdíjak reálértéke 4 százalékkal emelkedett. A reáljövedelem várhatóan 4, a lakosság fogyasztása 3,5 százalékkal nőtt. 2022-ben a 20 százalékos minimálbér növekedés mellett a bruttó keresetek átlagosan mintegy 14 százalékkal emelkedhetnek, és ez az 5 százalék körüli inflációval korrigáltan 8-9 százalékos reálkereset-emelkedést jelent. A nyugdíjak reálértéke 6 százalékkal nő. A reáljövedelmek 7 százalék körüli emelkedése mellett a fogyasztás 4,5 százalékkal bővülhet. A KSH 2022 februári kereseti jelentésében közölt 546 ezer Ft átlagfizetés – egyébként megmagyarázott torzítás, hiszen - nagyrészt egy egyszeri hat hónapos jövedelem kiegészítő tétel, az un „fegyverpénz kifizetésének hatása. 2022 februárjában a kedvezmények nélküli rendszeres bruttó átlagkereset 445 ezer Ft.

2021-ben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 635 ezer. 58 ezer fővel emelkedett az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók, 6 ezerrel a közfoglalkoztatottak létszáma, csökken viszont 21 ezer fővel a külföldi telephelyen munkát vállalóké. A foglalkoztatók 21 ezer új álláshelyet jelentettek be 2021 utolsó hónapjában, ez 2,7 százalékkal kevesebb, mint az előző hónapban, de 22,9 százalékkal több az előző decemberben. A piaci munkahelyek száma 68,4 százalékkal nőtt, a támogatott munkahelyeké viszont 11,2 százalékkal csökkent. A decemberi új bejelentett álláshelyek 41,3 százaléka közmunka volt.

A KSH adatfelvétele alapján a jövedelmi szegénységgel vagy társadalmi kirekesztettséggel érintett népesség száma 1.752 ezer fő, ez a lakosság 18,2 százaléka, amely 2020-hoz viszonyítva 0,4 százalékpontos növekedés. A szegénységgel és társadalmi kirekesztettség kockázatával sújtott népességen belül a relatív jövedelmi szegénységben élők száma 1.219 ezer fő, arányuk 12,7 százalék. A 65 évnél idősebbek körében a szegénység 2010 óta háromszorosára, 4,9 százalékról 15,6 százalékra nőtt.  A munkanélküliek igen nehéz helyzetét mutatja, hogy körükben a szegénységi arány 45 százalék, az országos átlag három és félszerese.

A kamatok emelkedése, a jelzálog törlesztési moratórium 2022 közepéig történő meghosszabbítása a már meglevő hitelportfolió romlását, a hitelkereslet megfontoltabbá válását vetíti előre, igen nagy differenciálódás mellett.

A lakosság pénzügyi vagyona jelentősen nőtt és az MNB adatai szerint a bruttó 60.000 ezer milliárd Ft-ot már meghaladja, azaz nagyobb, mint az ez évi várható GDP összege. A lakosság ezt a pénzügyi megtakarítását részben a hazai privátbanki szolgáltatóknál helyezi el. E cégek által kezelt vagyon 2021 végére csaknem 20 százalékkal, közel 7800 milliárd forintra emelkedett. Mintegy 55 ezer számlát vezetnek és azokon egy ügyfél átlagban legalább 55 millió forintot tart.

A vállalatok és a lakosság sem érezte a várható gazdasági nehézségeket, az év végén. A makrogazdasági mutatók alapján az előrejelzések is bíztatónak tűntek. 2022 első negyedévének elteltével azonban romlottak a gazdaság várható alakulást jelző folyamatok. Az egyre kedvezőtlenebb gazdasági mutatók szerint költségvetési kiigazítás lesz és több területen akár válsághelyzet is kialakul.