A tavalyi év végétől egyre romló költségvetés, a már két hónapja tartó orosz-ukrán háború által elmélyülő - szinte az egész világgazdaságot befolyásoló és szinte minden gazdasági-pénzügyi folyamatra kiterjedő – gazdasági válság okozta helyzet már az infláció megugrásával és várható további növekedésével is jellemezhető, mérhető.
Lassul a gazdasági növekedés …
A kritikus helyzetbe került ipari termelői ágazatok, a növekedés szerkezetének romlása, a külső és belső egyensúlyi mutatók gyengülése és a nagyon magas infláció jelzi a 2022 elejétől érezhető folyamatokat. A várható gazdasági lassulást leginkább a kritikus helyzetbe került ipari termelői ágazatok és az idegenforgalom – teljesítményeinek ismételt visszaesése jelzi. A már második éve tartó veszélyhelyzetben szükségszerűen megnövelt forrás-felhasználás a fiskális folyamataink nehezen helyrehozható romlását okozta. Ezt tovább erősítette a választási ciklushoz igazodó fokozott költségvetési lazítás, a rendkívüli – a jóváhagyott büdzsében nem tervezett – kiadásnövelés, azaz a fizetéseket, a nyugdíjakat, a családtámogatásokat és a vállalkozásokat is érintő jövedelemnövelő-adócsökkentő intézkedések.
A december végén bejelentett – a szakértők által már hónapok óta jelzett szükségszerű – költségvetési szigorításokon túl ez év közepétől újabb komolyabb megszorításokra lesz szükség, hogy a hosszabb ideje magas költségvetés hiány csökkentése megvalósulhasson. Az egyensúlyi folyamatok megbomlása – amit az ikerdeficit 13 éve nem tapasztalt létrejötte is igazol – már 2021-ben második felében is 7 százalékot meghaladó havi inflációt okozott és 2022-ben további jelentős fogyasztói áremelkedés várható, már a kormány által is elismerten minimálisan 8,9 százalék, de valószínűsíthető akár két számjegyű emelkedés is. A megkezdett monetáris szigorítás a jelenlegi 5,4 százalékos alapkamatot év végére már 8 százalékra emelheti.
Az infláció magas üteme mellett a forint volateritása és átlagos szintjének tovább gyengülése is nehezíteni fogja az egyensúly helyreállítását. Mindezekkel együtt jelentkeznek a vállalatok gazdálkodásának feszültségei, munkaerőpiaci problémák. Az átmeneti segítségekkel könnyített, de eddig is nehézségeknek kitett családok újabb reáljövedelem-szűkülése életviteli gondokat okozhat majd. Számolhatunk a háború által okozott ellátási nehézségek mellett a járvány egy esetleges újabb hullámával, nem szólva a gazdaságot is alapvetően befolyásoló társadalmi-politikai feszültségekről.
A kilábalás a gazdaság jelenlegi romló állapotából komoly áldozatokkal jár. A 2018-as válság tapasztalatai szerint a hiány csökkentése, a felesleges kiadások elkerülése nélkülözhetetlen a következő évek növekedéséhez. A haderő-fejlesztési program gyorsítása, és több presztízs-beruházás is terheli az államháztartást. Magas a beruházási ráta és ez akadályozza egy versenyképes gazdasági szerkezet megalapozását. Jogos szakértői felvetés, hogy a felhalmozás jelentős részét a versenyszféra irányítsa.
2021-ben a bruttó hozzáadott érték folyó áron 55.046 milliárd forint volt, és volumene 7,1 százalékkal nőtt.
A termelési oldal jellemzője, hogy az ipar hozzáadott értéke 9,8 százalékkal, az építőiparé 15,8 százalékkal, a szolgáltatásoké 6,2 százalékkal lett nagyobb, míg a mezőgazdaság hozzáadott értéke 2,2 százalékkal esett vissza. A GDP bővüléséhez az ipar 1,9 százalékponttal, az építőipar 0,7 százalékponttal, a szolgáltatások 3,6, százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság viszont 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,3 százalékkal, a közösségi fogyasztás 4,8 százalékkal emelkedett. Ez a végső fogyasztás volumenének 4,4 százalékos növekedését eredményezte. A bruttó felhalmozás 8,7 százalékkal, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,0 százalékkal nőtt. Az export volumene 10,1 százalékkal, az import volumene 8,2 százalékkal emelkedett. A gazdaság növekedéséhez a végső fogyasztás 3,1 százalékponttal, a bruttó felhalmozás 2,4 százalékponttal, a külkereskedelmi forgalom egyenlege pedig összességében 1,7 százalékponttal járult hozzá.
2021-ben a nemzetgazdasági ágak döntő többségében emelkedtek a beruházások. A beruházások volumene 4,2 százalékkal, ezen belül az építési beruházásoké 3,7százalék-kal, a gép- és berendezésberuházásoké 5,3 százalékkal bővült. Igen kedvezőtlen folyamat azonban, hogy a beruházási árak a 2021-ben bekövetkezett 9,8 százalékos növekedéssel a 1998 óta mért legmagasabb szintre emelkedett.
