Elbizonytalanodó vállalatok …

GFI indexünkben a vállalati gazdálkodás mutatói 2021-ben az egy évvel korábbihoz viszonyítva összességükben nem romlotta, hiszen a cégek beruházásait viszonylag nagyobb összegű, olcsó források támogatják. Még 2022 első hónapjaiban se „kondultak meg a vészharangok”, bár több ágazatban és szakmában már jelentős kétségekre adott okot, sőt komoly gazdálkodási nehézségeket is okozott a gazdálkodásukat nehezítő árstop-árkorlátozás. A jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája azonban bizonytalan és sok vállalkozás nem indítja a korábban tervezett beruházását. A cégek bizalmi indexei stagnálnak, mert az infláció magas szintje, az árfolyamromlás, a munkaerőpiaci helyzet nehézségei pesszimizmusukat erősíti.

2021-ben az előző évhez képest az ipari termelés 9,6 százalékkal nőtt, a 2020-as 6,0 százalékos csökkenés után. A feldolgozóipar 9,1 százalékos, az energiaipar 11,5 százalékos, a kisebb súlyú bányászat 16,6 százalékos kibocsátást ért el. Az ipari export az során 8,9 százalékkal bővült. A teljes ipari értékesítés 63 százaléka, a feldolgozóipari értékesítés 72 százaléka külpiaci értékesítésre került. A feldolgozóipari export 6,1 százalékkal emelkedett, de ezen belül az ágazat 30 százalékát jelentő járműgyártás kivitelének volumene 2,2 százalékkal csökkent. A számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártás kivitele 5,1 százalékkal volt nagyobb, és legjobban, 40 százalékkal a villamos berendezés gyártásának exportja bővült.

A kiskereskedelem forgalmának volumene 2021-ben az előző évhez képest 3,5 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,2 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,9 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,9 százalékkal megnőtt az értékesítés volumene

A foglalkoztatottak száma 2021-ben és várhatóan 2022-ben is 0,5 százalékkal emelkedik, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék körül, vagy az alatt alakul. A vállalatok nagy részének gondot jelenthet a 2022-ben is megvalósuló minimálbéremelés. A mintegy 20 százalékos növekedés jelentős béregyenlőtlenséget, munkahelyi feszültségeket és a munkaerőköltségek kitermelésének nehézségeit okozza.

A bankok 2021-re a vállalati és lakossági hitelállomány bővülését tervezték és ez nagyrészt meg is valósult. 2022-ben a kamatok jelentős emelkedésére számíthatunk, amely folyamat gátolhatja a cégek hitelfelvételét.

Elkerülhetetlen szigorítások, lappangó infláció …

A pénzügyi mutatók a válságból történő kilábalást segítő intézkedések miatt - a gazdasági visszaesés okozta problémákon túl – komoly mértékben romlottak, a következő évekre jelentős bizonytalanságokkal terhelt pénzügyi helyzetet jeleznek. A fiskális és monetáris politika disszonanciái 2021 folyamán bizonytalanná tették az inflációval és az árfolyamalakulással összefüggő várakozásokat. Az MNB továbbra is élni fog az alapkamatemeléssel, hogy az infláció a meghatározott sávba kerüljön. Ez el fog tartani akár két-három évig is.

A GDP-arányos államháztartási hiány 2021-ben az előzetes adatok szerint 3.736 milliárd forint, a GDP 6,8 százaléka volt. Az egyenleg az előző évhez képest 25 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,0 százalékponttal lett kedvezőbb. A kormányzati szektor adóssága – az MNB adatai alapján – 2021 végén 42.414 milliárd forintra nőtt, a GDP 76,8 százalékára tehető.

2021-ben a kormányzati szektor bevétele 22.695 milliárd, kiadása 26.431 milliárd forintot tett ki 2020-hoz képest. A bevételek 1.739 milliárd forinttal, 8,3 százalékkal lettek nagyobbak. 2021-ben a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal nőttek az előző évhez képest. A hazai ipari termelői árak 2021-ben 13,5 százalékkal nőttek.

2022-re jelentősen romlani fognak a mutatók, a költségvetési hiány 6,2 százalékra, az államadósság 79 százalékra nőhet GDP arányosan. A forint/euró árfolyam pedig éves átlagban 380-385 lehet.

A fogyasztók nem tapasztalják az élelmiszerár-stop kedvező hatását, a márciusban mért 8,3 százaléknál jóval nagyobb inflációt érzékelhetnek - akár 20 százalékost is. A befagyasztott árak termékköre – a mostani élelmiszer árstop mellett az évek óta rögzített energiaárakat és a szemétszállítási díjakat is figyelembe véve – az összes fogyasztás mintegy 15 százalékát teszi ki. Az ily módon „elfojtott” infláció miatt jelentősek a beszerzési és az értékesítési árak különbségeiből adódó vállalati veszteségek, amely különbséget a költségvetésnek előbb-utóbb meg kell fizetnie. Ez pedig egyértelműen a fogyasztók, illetve az állampolgárok terhe. Az elő negyedévi deficit elképesztően magas, majdnem 3000 milliárd forintnyi lett, a tervezett egész évinek mintegy kilenctizede.

Az inflációt gerjesztő jövedelemkiáramlás már az év elejétől gyors ütemben emelte a fogyasztói árakat, de majd a második félév elejétől - addig tart ugyanis a jelenlegi árstop, és a kamat-moratórium is - fel kell szabadítani az árakat, és akkor komoly mértékű árnyomás jelentkezik a fogyasztásban.

A költségvetési hiány további növelésének már beláthatatlan következményei lehetnének. Az árstop nélkül az infláció 13 százalék fölött lenne, további fenntartásának korlátjai vannak! A termelői árnyomás is nagyon magas. A belföldi ipari termelői ár éves szinten januárban 36 százalékkal emelkedett, ennek hatása komoly inflációs gerjesztő.

További inflációt növelő tényező a rettentő gyenge forintárfolyam. Ennek hatása azonban később jelentkezni fog, elfogynak a korábban beszerzett importáruk. A nemzetközi piacokon már az orosz-ukrán háború előtt is, januárban 20 százalékkal drágult az élelmiszer-nyersanyag, ez is egyértelműen infláció növelő lesz.