A listán új szereplőként a cégcsoport részeként működő gyógyszergyártó és -kereskedő cégek is számíthatnak vizsgálatra, esetükben különösen az egymás között alkalmazott árakra és különadóra vonatkozó kérdésekre lehet készülni.

Az energiaszektor is a NAV fókuszába került, ellenőrzésekre számíthatnak mind a gázkereskedelemmel, mind a napelem-értékesítéssel és szereléssel foglalkozó cégek is.

Ellenőrzésre számíthatnak a szépségipari szereplők is, például a fodrászok kozmetikusok és műkörmösök, illetve a konditermek, személyi edzők adózása is a NAV vizsgálódásainak körébe kerülhet.

Újdonság, hogy a fentiek mellett a NAV kiemelten vizsgálja a tőzsdei kereskedésből, valamint kriptovalutából származó jövedelmet szerzők adókötelezettségeit.

Milyen adatok alapján végzi a NAV a kiválasztást?

A NAV mára a legnagyobb adatvagyonnal rendelkező állami szerv és ki is aknázza az ebben rejlő lehetőségeket. Egyrészt az ellenőrzésre történő kiválasztása során, másrészről pedig az ellenőrzés során is támaszkodik a NAV a kiterjedt adattárházára.    

Az ebből kinyert közel valós idejű adatok pedig segítik a NAV-ot az adózók valós gazdasági tevékenységének megismerésében, gazdasági kapcsolatrendszerük áttekintésében.

Honnan származnak ezek az adatok? Egyrészről az adókötelezettségek teljesítése során megadott adatokból (online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, online pénztárgépek, EKÁER), másrészről pedig más állami szervek által gyűjtött adatokból (például Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, Üvegkapu). A hazai adatvagyon mellett az adóhatóság nemzetközi platformokról beszerzett adatokat is felhasznál, ilyenekhez például automatikus információcsere keretében jut hozzá.