A fővárosi árak eltérése a „reálistól” sokkal szélsőségesebb képet mutat. E pálya lokális csúcsai: 2004: +14 százalék, 2008: -17 százalék, 2010: +20 százalék, 2014: -21 százalék, 2021: +11 százalék, ezen a hullámvasúton érkeztek meg a fővárosi lakásárak 2023 első felére a 0,6-0,7 százalékos, lényegében egyensúlyi értékhez.

A túlértékeltség mérséklődése azt is jelenti, hogy a további nominális árcsökkenés rizikója is kisebb, ami a kedvezőbb inflációval a befektetési hajlandóságra is hatással lehet. 2023 első kilenc hónapjában a befektetési céllal vásárlók aránya vidéken egyértelműen csökkent (33 százalék → 23 százalék), míg a fővárosban a júniusi mélypont után már újra növekedést mutatott (47 százalék → 31 százalék → 36 százalék).

Az MNB jelentése azt is felidézi, hogy a bérleti díjak a lakásárak stagnálása ellenére is – 13 százalékos évi ütemben – lassulva, de tovább emelkedtek. Így az elmúlt hét év tendenciáját megtörve, 2022. második felétől újra emelkedett a lakáskiadással elérhető hozam. Az OTP Ingatlanpont elemzője mindezek alapján úgy számol, hogy ha tekintetbe vesszük a konkurens állampapírhozamok és a kamatok várható további csökkenését, akkor középtávon újra vonzó befektetési célpont lehet a lakásvásárlás.