A magas infláció miatt a reálárváltozás csúnyább képet mutat. E szerint a II. negyedévben az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 18,5 százalék volt az értékvesztés. A III. negyedéves adatok alapján ennél már valamivel kedvezőbbet, 12 százalékot becsül az MNB, míg a IV. negyedévre 2,6 százalékos reálár-csökkenést vár.
Az MNB a piacon aktuálisan kialakult lakásárakat rendszeresen összeveti a gazdaság fundamentumai alapján becsült, és azokhoz viszonyítva reálisnak tartott árszinttel. Amikor az otthonok e szerint alulértékeltnek látszanak, akkor – az egyéb lehetőségekhez képest – jó üzlet lehet lakásba fektetni, míg ha túlértékeltek, akkor fordított a helyzet.
2011-től kilenc éven át, lényegében a Covid járvány hazai megjelenéséig alulértékeltség jellemezte a lakáspiacot. Ennek csúcsát 2014. III. negyedévében regisztrálták, amikor 18,4 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak a „reálisnál”. Számottevő túlértékeltség a járvány második évére alakult ki: 2021 végére elérte a 14 százalékot is, fél évvel később pedig már 24,6 százalékkal tetőzött. Az árak tavalyi megtorpanása, illetve a bérinfláció megfékezte a további növekedést, sőt az év végére csökkent a túlértékeltség is. Ám a 2022. IV. negyedévi 11,9 százalék még mindig magasnak mondható: a két évtizede vezetett statisztika – a Covid előtt – még sosem mutatott ekkora értéket, a korábbi csúcsot 9,2 százalékkal regisztrálták 2010. III. negyedévében. 2023 első felében aztán meg is állt a túlértékeltség enyhülése: április-júniusban 13,2 százalékon állt ez a mutató.
