Kevesebb élelmiszert vásárolunk, mire számíthat így a magyar mezőgazdaság?

A 2023 első fél évében tapasztalt erősödés után a harmadik negyedévben tovább javultak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai – derül ki az MBH AgrárTrend Indexből, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente közzétett elemzéséből. A hitelintézet agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő mutatója legutóbb két éve járt ilyen magasan, az erőviszonyok azonban jelentősen megváltoztak: míg 2021 végén a jelenleg nehezebb körülmények között lévő növénytermesztők optimizmusa játszott meghatározó szerepet a pozitív kilátásokban, addig most az állattartók és -tenyésztők kedvezőbb helyzete húzza az ágazatot. Az élelmiszer-infláció őszre 10 százalék körülire mérséklődött, így az ágazat abban bízik, hogy a reálbérek újbóli erősödése mellett a bolti termékek iránti kereslet is javulni fog. Az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom ugyanis még mindig elmarad a megszokottól.

A kukorica lehet idén a jól jövedelmező kultúra a hazai vetésszerkezetben

A tavalyi nagy aszály után idén összességében kedvező volt az időjárás a hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatok számára, amelyek helyzetértékelését azonban nagyban befolyásolják az alacsony értékesítési árak és a korábbinál rosszabb jövedelmezőség.

A hazai vetésszerkezetben idén a 2022-ben rendkívüli károkat elszenvedő kukorica lehet talán az egyetlen jól jövedelmező kultúra, annak ellenére is, hogy a 2022-es szárazság nyomán idén sokkal kisebb területen vetették.  Noha emiatt az össztermés a historikus átlagtól jóval elmaradó 5,6 millió tonnára zsugorodott, a termésátlag hektáronként 8 tonna felett alakult – legutóbb 2019-2020-ban volt ilyen magas. „A belföldi mennyiség tehát adott, könnyebb szárítani is a terményt” – állapították meg az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari elemzői. A búzatermésnek viszont csak 20 százaléka lett malmi minőségű, szemben a megszokott 50-60 százalékkal. Ezáltal alacsonyabb az a mennyiség, amelyet a malomipar, a tésztagyártás fel tud használni, az élelmiszeripar tehát kisebb árualapért versenyez ezen a téren.

Mindeközben a szántóföldi növénytermesztés termékeit feldolgozó üzemek alacsonyabb kapacitáskihasználtsággal működnek, mert a fogyasztói kereslet csökkenése viszonylag hamar érzékelteti hatását a termékpályán.

A magas finanszírozási költségek, illetve az alacsonyabb kihasználtság miatt a korábbi gyakorlattal szemben 1-2 heti készletet tárolnak a feldolgozók, ami gyorsabb üzletkötéseket jelent. De ez a likvidtás szempontjából bizonyos esetekben akár kedvezhet is a termelőknek” – mutatott rá Héjja Csaba.



Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo