A gyártók a kereslet ingadozására felkészülve optimalizálják termékportfóliójukat, növelik a digitális marketing és e-kereskedelmi csatornák szerepét. Az export bővítése is egy lehetséges kitörési pont, de a nemzetközi piacokon is megugrandó akadályokat jelentenek: a költségek, az alapanyagárak hektikus mozgása és a szigorodó uniós szabályozások. Hosszabb távon a globális felmelegedés miatt sajnos a kakaó termőterületek további csökkenése várható, ami miatt az árak tovább emelkedhetnek. A kitettség miatt az édesipar számára a fenntarthatósági kérdések ezért különösen fontosak.

Az EUDR új követelményei, az import alapanyagoktól való függőség és a hazai gazdasági környezet túladóztatása jelentősen nehezíti a versenyképesség megőrzését. Ahogyan azt több sikeres kelet-közép-európai példa – például lengyel, cseh, szlovák, román gyártók – is mutatja, először a hazai piacon kell megerősödni ahhoz, hogy exportpiacokon is sikeresen lehessen helytállni. Ez viszont Magyarországon többszörösen nehezített pálya, mert az élelmiszeráruk, ezen belül az édességek értékesítése rendkívüli többletköltséggel jár (például magas ÁFA, magas NETA, magas EPR díjak, kiskereskedelmi adó) más országokhoz képest.

Nagyobb sikerként multinacionális cégek ide helyezett termelését lehet bemutatni, mert a gyártás költségei más európai országokkal összehasonlítva Magyarországon alacsonyabbak. Ezek az egységek akár olyan szinten automatizáltak lehetnek, hogy jelentős hatásuk a munkaerőpiacra nincsen, és amennyiben elsősorban exportra termelnek, a hazai piacra is korlátozott a befolyásuk.