Mikor válhat büntetőüggyé?
Egy exportügylet akkor kerülhet büntetőjogi kockázati zónába, ha nem egyszerű adminisztratív hiányosságról van szó, hanem olyan körülményekről, amelyek alapján felmerülhet, hogy az exportőr tudatosan részt vett szankciómegkerülésben, vagy a nyilvánvaló kockázati jelek ellenére nem tett érdemi lépéseket.
„Ilyen lehet például, ha a vállalkozás tiltott termékkategóriába tartozó árut értékesít magas kockázatú harmadik országba, a vevő nem tud valós végfelhasználást igazolni, a logisztikai lánc életszerűtlen, az áru rövid időn belül továbbkerül Oroszország irányába, vagy a vállalkozás belső levelezéséből az látszik, hogy a kockázatot érzékelte, de üzleti okból figyelmen kívül hagyta” – hívja fel a figyelmet a PLM Legal szakértője.
A büntetőjogi minősítés mindig az adott ügy konkrét tényeitől, a termék jellegétől, az alkalmazandó uniós rendelettől, a magyar büntetőjogi tényállástól és a bizonyítható tudati elemtől függ. A lényeg azonban az, hogy a szankciós compliance hiánya ma már nem pusztán reputációs vagy szerződéses kockázat. Bizonyos esetekben hatósági eljárást, exportkorlátozást, pénzbírságot, jogi személlyel szembeni intézkedést és büntetőeljárást is eredményezhet.
Következtetés
A harmadik országba irányuló export ma már nem tekinthető automatikusan alacsony kockázatú ügyletnek pusztán azért, mert a vevő nem orosz vagy fehérorosz társaság. Az EU és a tagállami hatóságok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a reexport- és szankciómegkerülési kockázatokra.
