A technológia fejlődésével az adatközpontok egyre fenntarthatóbbá és önellátóbbá válnak. A jövő adatközpontja szén-dioxid-semleges lesz, és dízel helyett kizárólag megújuló energiaforrásokkal, például széllel, napenergiával, vagy árapály energiával működik majd, akkumulátorokkal biztosítva a folyamatos áramellátást. Az öndiagnosztikával ellátott adatcsarnokok előre jelzik majd a karbantartási problémákat és a berendezések lejáratát, csökkentve ezzel a megelőző karbantartási tervezés szükségességét.

Az ügyfelekkel a tényleges felhasználásuk alapján kötnek majd szerződést, és az üzemeltetők képesek lesznek nemcsak pontosan megjósolni, de előre jelezni is az energiaterhelési igényeket, lehetővé téve, hogy az adatcsarnokokat a tényleges igényeknek megfelelően tervezzék meg. A berendezések átlagos életciklusa a tervezési szabványok javulásával a fogyasztói szerződések átlagos hosszához igazodik majd, így az üzleti feltételek is illeszkedhetnek a körforgásos gazdasághoz.

Az adatközpontok közvetlenül is a helyi közösségek javára válhatnak, például a hő visszanyerésével csökkenthetők a közüzemi költségek. A termelt hőt iskolákban, kórházakban, könyvtárakban, szabadidős létesítményekben hasznosítani. Magyarországon kifejezetten jelentős hozadéka lenne a technológiának. Hazánkban jelenleg több mint 650.000 távfűtéses lakás van, és a távhő közel 70 százaléka földgáz alapú, így a visszanyert úgynevezett „hulladékhő" mintegy 1,5 millió ember fűtését tudná biztosítani. Mielőtt még azt hinnénk, hogy ez a távoli jövő technológiája: Svédország távfűtési hálózatai már most is intenzíven hasznosítják a hulladékhőt, bizonyítva, hogy az új generációs adatközpontok sokkal közelebb vannak, mint gondolnánk.