Termelési oldalról idén a drámai termeléscsökkenést elkönyvelő mezőgazdaság kivételével minden ágazat növeli GDP-termelését, legjobban az egy évvel korábban a Covid miatt még csökkenő teljesítményű ágazatok. 2023-ban azonban talán csak a telekom ágazatban várható bővülés.
Idén második félévben a kivitel volumene a belföldi kereslet, s ezzel az importigény szűkítése miatt gyorsabban fog bővülni a behozatalnál, értékben azonban az energiaárak emelkedése (az akár 10 százalékot is megközelítő cserearányromlás) következtében fordított lesz a helyzet, miközben a jövedelem-kiáramlás is erősödhet. Végeredményben meglehetősen nagy bizonytalanság mellett a folyó fizetési mérleg 2022. évi hiánya elérheti a 13 milliárd eurót, a GDP 7,5 százalékát. 2023-ban hasonló helyzet várható, a külkereskedelmi deficit kissé csökkenhet, a jövedelemkiáramlás azonban - például a növekvő kamatterhek miatt - emelkedhet.
Tavaly már a külső finanszírozási képesség is a negatív tartományba (-0,9 milliárd euró) került, a folyó fizetési mérleg növekvő deficitje és az EU-transzferek egy részének elmaradása miatt. Idén már az első hét hónapban 2,9 milliárd euró hiány keletkezett, s mivel az év végéig csak az előző EU költségvetési ciklusból hátra maradt összegek beérkezése várható, az éves deficit 9 milliárd euró körül alakulhat, ami nagyon magas.
Ez az EU-val év végére várható megegyezés révén a csak lassan meginduló transzferek hatására 2023-ban -4-5 milliárd euróra csökkenhet. Ez egyben azt jelenti, hogy még az idén és jövőre is jelentős összegű külföldi devizahitel felvételére lesz szükség. Már csak azért is, mert Magyarország devizatartaléka a növekvő finanszírozási igények ellenére csökkenőben van. A 2021 végén 38,4 milliárd euró 2022 augusztusára 36,5 milliárd euróra csökkent.
