Gyűlnek a fekete fellegek a magyar gazdaság felett - borús időszak jön

A GKI jelenlegi előrejelzése a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság közepette készült, ráadásul a tendenciák megértését nehezíti a gazdasági folyamatok idei, évközepi, törésszerű változása. A GKI 3,7 százalékról 4,5 százalékra emelte 2022. évi növekedési előrejelzését, miközben 2023-ra immár nem 2,7 százalékos növekedést, hanem 3,5 százalék körüli visszaesést prognosztizál.

A magyar GDP-arányos államháztartási hiány (ESA) évek óta a második-harmadik legnagyobb a régió 11 országa közül. Idén és jövőre is az előirányzottnál (4,9, illetve 3,5 százalék) magasabb, 6,5, illetve 5 százalék körüli GDP-arányos deficit várható, mivel az idei első félévi nagy költekezést, a gázvásárlást, a többek között az energiaár-emelkedés okozta válságkezelési kiadásokat várhatóan nem tudják kellőképpen ellensúlyozni az inflációs többletbevételek, adóemelések és beruházási kiadáscsökkentések. A kormányzat már bejelentette a 2023. évi költségvetés újratervezését.

Az áremelkedés 2023 elején, például a megugró energiaárak tovagyűrűzése miatt még minden bizonnyal folytatódni fog, mértéke jelentősen függ a béremelésektől. Ha sikerül elkerülni a bér-ár spirál kialakulását, 2023 átlagában akkor is feltehetőleg az idei 14,5 százaléknál magasabb, 16 százalék körüli lesz az áremelkedés, ami azonban a második félévben már erőteljes, az év végére 10 százalék körülire való fékeződést jelentene. Az infláció akkor lehetne érdemben alacsonyabb, ha a világpiaci energiaárak normalizálódnának, illetve a monetáris politika (beleértve ebbe a kormányzati döntések által meghatározott kamatstopot és befektetői bizalmat érintő lépéseket is) szigorúbb, a forintot erősítő lenne – erre azonban kicsi az esély.

Magyarországon az importált infláció hatását felerősíti a forint szinte folyamatos gyengülése csaknem az összes európai devizához képest. Ebben a gazdaságpolitika iránti bizalmatlanságnak (választási osztogatás, a különadók ismételt bevezetése,  EU-tárgyalások elhúzódása) és a laza monetáris politikának is szerepe van. A forint idén augusztus végéig csaknem 10 százalékkal értékelődött le az euróhoz képest, a zloty viszont például csak mintegy 6,5 százalékkal. Idén az év végén 400 forint körüli euróárfolyam várható, mivel az EU-val történő kompromisszumos, további vitákat előre vetítő megállapodás összességében stabilizáló, a romló külső egyensúly és eladósodás viszont negatív hatású lehet a magyar devizára. Éves átlagban idén 385 forintos, jövőre 410 forintos euró-árfolyam várható.

Véleményvezér

Durva, a két nagy párt elképesztő mennyiségű delegáltat küldött a szavazatszámláló bizottságokba

Durva, a két nagy párt elképesztő mennyiségű delegáltat küldött a szavazatszámláló bizottságokba 

Egy orrhosszal több szavazatszámlálót delegált a Tisza.
Döbbenet, kiugróan vezet Magyarország Európában a lakhatási költségek emelkedésében

Döbbenet, kiugróan vezet Magyarország Európában a lakhatási költségek emelkedésében 

A finneknél még csökkentek is az ingatlanárak, míg nálunk majd megháromszorozódtak.
Hatalmas különbségek Európában, melyik országnak mekkora a villamos energia függősége

Hatalmas különbségek Európában, melyik országnak mekkora a villamos energia függősége  

Az iráni háború felértékelte a megújuló energiók szerepét.
Az iráni rezsim nyakára tették a kést

Az iráni rezsim nyakára tették a kést 

Felszámolják Irán külföldi pénzmosodáit.
A választási osztogatás húzta fel a statisztikákban az átlagbéreket

A választási osztogatás húzta fel a statisztikákban az átlagbéreket 

A számok mögé is érdemes benézni.
Egy horvát régió lett a turisták legnépszerűbb célpontja Európában

Egy horvát régió lett a turisták legnépszerűbb célpontja Európában 

Nagyon népszerű Európa a turisták körében.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo