A szakértő leszögezi: a bértranszparencia nem azt jelenti, hogy bárki szabadon hozzáférhet a kollégái fizetéséhez. A cél az, hogy a munkavállalók jogosultak legyenek információt kérni a munkáltatótól az azonos vagy hasonló értékű munkát végző kollégák összességének átlagos bérszintjéről, nemek szerinti bontásban. Az így megteremtett átláthatóság nemcsak az esélyegyenlőséget erősíti, hanem kézzelfogható eszközt ad a bérkülönbségek feltárásához és kezeléséhez is. Az adatszolgáltatás kizárólag összehasonlítható munkakörökre vonatkozik: például egy raktáros nem kérhet betekintést a pénzügyi osztály béradataiba, hiszen az teljesen más kompetenciát és felelősségi szintet kíván.

„Fontos azt is látni, hogy az ’egyenlő munkáért egyenlő bér’ elve a bruttó keresetre vonatkozik. A nettó jövedelmet személyes körülmények – például családi helyzet vagy adókedvezmények – befolyásolják, így az nem adhat objektív összehasonlítási alapot” – teszi hozzá Dénes Rajmund.

Mindkét félnek megéri: a bértranszparencia kézzelfogható előnyei

A szakértő kiemeli: egy jól felépített kritériumrendszer a vezetőknek is kapaszkodót ad – egyértelműbbé válik, kik azok a munkatársak, akik valóban előreviszik a szervezetet. A munkavállalók szempontjából pedig az egyik legnagyobb hozadék, hogy objektív viszonyítási alapot kapnak: pontosabban el tudják helyezni a tudásuk és munkájuk értékét a munkaerőpiacon.