„Az illúziók vége, a racionalitás kezdete” – ezzel a felütéssel rendezték meg a Klasszis Média által szervezett Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferenciát, amelynek keretében immár negyedik alkalommal az év legjobb ESG alapjait és ESG alapkezelőit is díjazták. Az alcím egyértelműen utal arra, hogy az európai cégekre vonatkozó fenntarthatósági, ESG-szabályok sokat változtak, finomodtak, a racionalitás irányába tolódtak el az elmúlt hónapokban.

A folyamat legékesebb megnyilvánulásaként az európai jogalkotói szinten idén áprilisban az Európai Bizottság javaslatára az Európai Parlament gyorsított eljárásban elfogadta az Omnibus csomagot. Ennek keretében módosították a korábbi, vállalatokra vonatkozó fenntarthatósági jelentésről szóló irányelvet (CSRD), valamint a beszállítói láncra alkalmazandó átvilágítási irányelvet is.

A változtatás rengeteg kisebb céget felmentett a jelentéstételi kötelezettség alól. Akiknél pedig ez továbbra is kötelező, ott is lényegesen egyszerűsítették a riporting folyamatát. Röviden: a teljesen felesleges információkat tartalmazó, óriási adminisztratív terhet jelentő, több száz oldalas beszámolóknak véget vetettek, és az ESG szemléletet a kötelezően kipipálandó megfelelés irányából eltolták a vállalatók valós, nem pénzügyi kockázatainak felmérésének és kezelésének irányába.

A kezdetben túllelkesült európai uniós szabályozáshoz képest a magyar ESG törvény mindig is próbált racionálisabban fogalmazni (például a teljes értéklánc helyett a nagyvállalatok számára csak a közvetlen beszállítók fenntarthatósági szempontból történő átvilágítását írta elő). Ennek ellenére az európai passzátszél változása a magyarországi cégek attitűdjére is hatással volt, ami jól nyomon követhető a K&H fenntarthatósági indexében.