2025. február 26-a kulcsdátum az európai ESG szabályozással kapcsolatban. Az Európai Bizottság ekkor mutatta be az úgynevezett „Omnibusz” javaslatcsomagot, amely jelentős könnyítéseket hozott a cégekre vonatkozó fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségekkel kapcsolatban. A megváltozott környezethez a magyar szabályozás is alkalmazkodott: júniusban módosították a hazai ESG törvényt, aminek legfontosabb velejárója az volt, hogy lényegesen szűkült a beszámolási kötelezettséggel érintett vállalkozások köre, és a jelentéssel járó adminisztrációs terhek is jelentősen csökkentek.

„Az illúzióvadászat februárban véget ért, maradtak a valós tőke- és pénzpiaci igények” – mondta Molnár Csaba Gábor, a hazai szabályozásért felelős Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának ESG igazgatója a Klasszis Média által szervezett ESG konferencián. És hogy mi vezetett a változáshoz? Valójában az, hogy a kezdeti szabályozói tervek túlzottan is ambiciózusak és bürokratikusak voltak, miközben az európai vállalatok döntő többsége még mindig nem tudja pontosan, mi az az ESG.

A túlzott elvárás túlzott megfelelést eredményezett

A beszámolási kötelezettséggel érintett vállalatok a nagy megfelelési kényszer súlya alatt az első compliance jelentéseket alaposan túlizgulták. „Mindenkiben az volt, hogy csak biztosan megfeleljen az előírásoknak, ezért rendkívül terjengős, számos teljesen felesleges pontra is kitérő jelentéseket készítettek” – érzékeltette az első ESG szabályozás okozta pánikhangulatot a cégek körében Molnár Csaba Gábor.