A vállalatok a kettős lényegességi elemzés (DMA) lázában égtek, ugyanakkor az ESG szakértő szerint a két láb közül a fenntarthatósági jelentéseknek inkább arra kell koncentrálniuk, hogy az adott cég és közvetlen beszállítóinak működése miként hat a környezetre és a társadalomra. „A hatáslényegességet kell vizsgálni a pénzügyi lényegesség helyett” – jelentette ki Molnár Csaba Gábor.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
A DMA másik lábát, a fenntarthatósági szempontok pénzügyi, üzleti eredményekre gyakorolt hatásait pedig inkább a mindennapi működésbe kell átültetni és hatékony, belső kockázatkezelési rendszereket kell ennek szellemében kialakítani. Az SZTFH ESG igazgatója arról is beszélt, hogy bár az ESG beszámolók növelik a transzparenciát, fontos, hogy az a vállalat működését támogassa, és ne forduljon át esztelen riportingba.
Hogyan néz ki az új ESG-korszak?
Az új éra jóval racionálisabb ESG szabályozói keretei idehaza egy szentháromság köré épülnek fel: ez a maximum kérdőív, a közvetlen szállító és a felkészülési időszak tengelyen írható le. Ezek olyan teljesíthető elvárások, amik jóval tisztább körülményeket teremtenek a vállalkozások számára. Vagyis:
- a maximum kérdőív a február előtti állapotokhoz képest kevesebb (151) és lényegre törőbb kérdéseket tartalmaz, amik az ESG beszámoló és az ellátási lánc átvilágításának alapjait jelentik
- a vállalatoknak csak a közvetlen beszállítókat szükséges átvilágítaniuk az ESG szempontjából
- a felkészülési időszak biztosítása, főként a mikro- és kis-, illetve középvállalatok számára is.
Ez jelenti tehát az új korszak szellemiségének alapjait, de nézzük, hogy pontosan hogyan változott a beszámolási kötelezettséggel érintett vállalatok köre! Kezdésként érdemes megemlíteni, hogy a magyar ESG törvény 2025. júniusi módosítását az Európai Bizottság „Omnibusz” javaslatcsomagjának megjelenése előzte meg. Ez jórészt a 2024. szeptemberében megjelent, az Európai Unió versenyképességét élesen kritizáló Draghi-jelentésből táplálkozik. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke és Olaszország volt miniszterelnöke a bírálatai között megemlítette az ESG túlszabályozást, vagyis, hogy rengeteg új előírás jelent meg, amik fojtogatólag hatnak a cégek működésére.
