Igen ám, de a két mutató közötti szakadék jelentősen szűkült félév alatt. A kisebb cégek is tudatosabbak lettek fenntarthatósági szempontból (egy százalékpontos javulás), a nagyobb vállalatok esetében viszont óriási, 9 százalékpontos zuhanást láthatunk az előző felméréshez képest. Ez a tendencia egyértelmű összefüggésben lehet a cikk elején említett, az Európai Unió által leegyszerűsített ESG jogszabályi környezettel.
Urbán Mónika szerint is az Európai Parlament által idén áprilisban elfogadott Omnibus csomag van a háttérben: a nagyobb cégek picit hátrébb léptek, a mérséklődő jelentéstételi kötelezettségek miatt kevesebb fókusz vetül most a fenntarthatósági témákra. A kisebb vállalatok vállát viszont eddig sem nyomta agyon az adminisztrációs és átvilágítási teher, ezért náluk továbbra is stabilan alakul, vagy emelkedik a mutató. Ezek persze csak logikus feltételezések, hiszen a K&H fenntarthatósági indexe nem kéri arra a cégeket, hogy indokolják is a válaszukat.
Cél a zöldhitelezés, és az öngondoskodás
A céges világban a bankok különleges helyzetben vannak fenntarthatósági szempontból. A karbonlábnyomuk egyáltalán nem nevezhető magasnak, viszont a különböző termékeiken, hitelezési tevékenységükön keresztül az egész gazdaság zöldítését előmozdíthatják. Nem beszélve arról, hogy a pénzintézeteknek a Magyar Nemzeti Bank ESG előírásainak, ajánlásainak is meg kell felelniük, folyamatosan növelve a zöld vállalati vagy lakossági célok, beruházások finanszírozásának részarányát a teljes portfólión belül.
