„A magyarországi cégvezetők 80 százaléka pontosan ismeri az Európai Unió szén-dioxid kibocsátás csökkentéssel kapcsolatos célkitűzéseit. Még sohasem volt ilyen magas ez az arány” – emelte ki az egyik legnagyobb pozitívumot Urbán Mónika.

Ma minden második cég (49 százalék) folyamatosan foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével, és minden harmadik (35 százalék) fogalmazott meg fenntarthatósági célkitűzést. Az összesített arány (84 százalék) szintén történelmi csúcsot jelent a magyarországi cégek körében. A fenntarthatósággal kapcsolatos elméleti tudás tehát nagyon magas szinteken áll a vállalatoknál Magyarországon, azonban sok még a teendő.

A gyakorlati síkon nézve az látható, hogy a K&H felmérésében szereplő vállalatok mindössze 12 százalékának van nyilvánosan elérhető, írott formában létező fenntarthatósági stratégiája. A mutató 2022-ben 11 százalékról indult, és a csúcsot 2023-ban érte el, akkor is mindössze 14 százalékkal.

Egy gyakorlatba átültethető stratégia egyik magától értetődő, kezdő lépése a megújuló energia vásárlása és fogyasztása lehetne, azonban „továbbra is alacsony arányban vásárolnak a vállalatok zöld energiát, a cégek mindössze 2-3 százaléka” – ismertette Urbán Mónika.

A nagyobbak kissé hátra dőltek, zárkóznak a kicsik

Ha ismét a nagy képet nézzük, akkor a cégek méretét tekintve is érdekes folyamatokat láthatunk. Az nem meglepő, hogy a legnagyobb, 4 milliárd forint feletti árbevételű vállalatoknál a legmagasabb, míg a 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételt elérő cégek esetében a legalacsonyabb a fenntarthatóság index (50, illetve 36 pont). Ebben a nemzetközi kapcsolatoktól kezdve a nagyobb tőkeerőn át a komplexebb szervezeti felépítésig és a szabályozói nyomásig sok minden szerepet játszhat a nagyobb vállalatok javára.