Az Tourism Economics előzetes becslése alapján a háború keltette bizonytalanság miatt a nemzetköz turizmus a Közel-Keleten idén akár 11 százalékkal, de kedvezőtlen esetben 27 százalékkal is visszaeshet. Az Öböl-menti országokat 2024-ben több mint 70 millió turista kereste fel, míg a térség légitársaságait ennél is lényegesen többen használták. A nemzetközi forgalom alapján dubaji a világon a legnagyobb utasforgalmat bonyolító repülőtér, míg a dohai a 10. a rangsorban. Ennek köszönhetően a közel-keleti régió repülőterein 466 millió utas vette igénybe 2025-ben. Globálisan a légiutasforgalom közel 10 százaléka kötődik a térséghez, de az aktuális leállások, illetve korlátozások a módosított útvonalak miatt is nagyban befolyásolja a nemzetközi légi közlekedést, valamint növelik a repülési időt és az üzemanyagköltségeket is. Ugyanakkor az elmúlt pár nap eseményei leginkább azt a több százezer turistát érintették, akik a térségben rekedtek, közülük azt az 5059 magyart, akik a helyi konzulátusok valamelyikén regisztrálták magukat védelemre.
Hogyan lett a légiközlekedés az Öböl-menti országok gazdasági csodaszere?
Az Öböl-menti országok – különösen az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Szaúd-Arábia légitársaságai mára a nemzetgazdasági stratégia egyik főpillére. Nem csupán közlekedési vállalatokról van szó, hanem geopolitikai, gazdasági és kulturális közvetítő szereppel felruházott intézményekről. A légiipar ezekben az országokban az ún. „soft power” (puha hatalom) egyik leghatékonyabb eszköze, amely vonzóerőként hozzásegíti az országokat a globális elismertséghez és diplomáciai érdekérvényesítés növeléséhez.
